"Opération Mouette"

 

"Sirály hadművelet"

1953. október 15. - november 07.

 

A hadművelet célja a Giap tábornok vezette viet minh csapatok megsemmisítése volt a Vörös-folyótól délre eső területeken.

A "Mouette" műveletet megelőző bevetés, a "Brochet" sikertelensége után ismét az előzőleg kitűzött célokat akarta elérni a francia hadvezetés.

 

Francia részről 21.000-24.000 katona került bevetésre, a viet minh csapatok hadereje egy hadosztálynyi (320. viet minh hadosztály) volt, a helyi gerillákkal támogatva.

A francia erőket de Castries és Gilles tábornokok vezették, a viet minh csapatok parancsnoka Vu Van Tien Dung volt a vietnámi erők parancsnoka.

 

A műveletben hét francia Groupe Mobile került bevetésre M24 Chaffe harckocsik, kétéltűek támogatásával.

Az ejtőernyős műveleteket megelőzően a hírszerzés fals információkkal látta el a viet minh hadvezetését, ezért nem a megfelelő helyeken várták a francia támadást.

A sikeres megtévesztés taktikai előnnyel járt francia oldalon, bár nem is a meglepetés erejét akarták előnyükre fordítani, mert az ellenséges erők teljes felmorzsolását tűzték ki célul.

A GM 2 és GM 3 egységei Lai Cacnál bázis kiépítésébe kezdetek.

 

 

A terület elfoglalása után, 18.-án éjszaka erős viet minh ellentámadást vertek vissza a francia egységek.

A harcokban kiemelkedő ellenállást tanúsított a 13° DBLE Paul Pégot őrnagy parancsnoksága alatt.

A terület francia ellenőrzés alá került, bár heves harcok zajlottak november 2. és 6.-e között, a francia csapatok visszavonulásáig.

 

 

A művelet francia győzelemmel zárult, céljukat elérték.

 

Az ellenségnek nagy veszteségeket okoztak.

Megöltek 1000 lázadót, megsebesült 2500 viet minh, fogságba esett 182 fő.

500 gyalogsági fegyvert, 100-nál több páncéltörő fegyvert és 3000 aknát zsákmányoltak a viet minh-től.

 

A 320. viet minh hadosztály harmada harcképtelenné vált.

 

 

A francia veszteségek az ellenségéhez képest minimálisak voltak.

Elesett 113 katona, ebből 7 tiszt, megsebesült 505 katona, ebből 22 tiszt és eltűntnek nyilvánítottak 151 főt.

 

A viet minh sem maradt tétlen, hamarosan Dien Bien Phu-nál visszavágtak...

Paris Match No. 266

 

1954. május 1. - 8.

 

Talán az egyik leghíresebb címlap a Dien Bien Phu csatából.

A sebesült légiós hadnagy nyomára eddig nem sikerült rábukkannom.

 

Pár oldal az újságból:

 

Les Groupes Mobiles

en Indochine

 

Gyorsreagálású harccsoportok története Indokínában

I. rész

 

 

A Groupe Mobile (gyorsreagálású / mobil harccsoport) egységek felállítását az RC4 mellett lezajlott csaták vérrel írt tapasztalatai inspirálták 1950. november-decemberében.

Valószínűleg az ötlet Boyer de Latour tábornoktól eredt és nem Lattre tábornoktól.

 

Így sokrétű és a megváltozott harcászati körülményeknek megfelelő egységek jöttek létre.

A hadvezetés ekkortól egy bármikor, bárhol, bármilyen feladatra bevethető tartalék egységgel rendelkezett.

 

A GM-ek tervezett felépítése a megalapításukkor:

• három gyalogsági zászlóalj
• egy páncélozott század
• egy tüzérségi harccsoport
• egy híradó különítmény
• egy műszaki század
• egy parancsnoki század
• egy egészségügyi különítményből álltak.

 

A GM-ek élére általában ezredes/alezredes rangú katonát neveztek ki.

Az ezredesek nagyrészt a csapat fő karakterisztikáját alkotó egységek tisztjei körül kerültek ki.

 

 

 

GMNA

(Groupe Mobile Nord - Africain)

 

Észak-Afrikai gyarmati csapatokból megszervezve 1949. július 26.-án, még Afrikában.

Parancsnoka Edon alezredes.

 

Alakulatai:

• 64° RAA (64° Regiment Artillerie d'Afrique) tüzérségi harccsoportja (75 mm-es lövegekkel)
• 1° RTA (1° Regiment Tirailleurs Algeriens) 2. zászlóalja
• 6° RTM (6° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja
• 7° RTA (7° Regiment Tirailleurs Algeriens) 4. zászlóalja

 

Megalakulástól kezdve az alábbi műveletben vettek részt:

• 1949.10.15.-12.20. „Anthracite-hadművelet”
• 1950.02.08.-05.08. „Tonneau- és Danae-hadművelet”
• 1950.05.21.-06.29. „Foudre-hadművelet”
• 1950.08.23.-11.28. „Chrysalide- és Phoque-hadművelet”
• 1951.01.13.-01.17. Csata Vinh Yen-nél

 

Egységeiből alakítják meg a GM 1-et 1951. januárjában. 

 

 

GM 1

(Groupe Mobile No. 1)

 

Megalakulás Vinh Yen. A GMNA-ból alakult meg 1951. januárjában.

Parancsnokai Erulin ezredes (1951. január), Edon ezredes (1951. május-június-tól, később elesett), Castries ezredes (1952), majd Dulac és Blanckaert parancsnokok, információ róluk nincs.

 

Alakulatai:

• 2° REI (2° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalja
• 7° RTA (7° Regiment Tirailleurs Algeriens) 4. zászlóalja
• 64° RAA (64° Regiment Artillerie d'Afrique) tüzérségi harccsoportja
• 1° RTA (1° Regiment Tirailleurs Algeriens) 2. zászlóalja
• 6° RTM (6° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja

 

Később hozzárendelve:

• 1° RTA (1° Regiment Tirailleurs Algeriens) 3. zászlóalja
• 4° RTM (4° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja
• 1° RTM (1° Regiment Tirailleurs Marocains) 1. zászlóalja
• BMI (Batallion de Marche Indochinois)
• 10° BPCP (10° Bataillon Parachutiste de Chasseurs à Pied)
• 5° REI (5° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalja
• 1° RCP (1° Regiment de Chasseurs Parachutistes) 2. zászlóalja
• 1° BCP (1° Batallion de Chasseurs à Pied)
• 2° BEP (2° Batallion Etrangere Parachutiste)
• 4° RAC (4° Regiment d'Artillerie Coloniale) 155 mm-es lövegei

 

Megalakulástól kezdve az alábbi műveletben vettek részt:

• 1951.01.13.-01.17. Csata Vinh Yen-nél
• 1951.05.28. Csata Mao Khe-nél
• 1951.05.29.-06.23. Csata a Day-folyónál
• 1951.09.24.-09.29. „Citron-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.10.01.-10.10. „Mandarine-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.11. hó-12. hó. Hoa Binh (tartalékban)
• 1952.03.10.-03.23. „Amphibie-hadművelet”
• 1952.03.25.-04.12. „Mercure-hadművelet”
• 1952.04.19.-04.27. „Turco-hadművelet”
• 1952.04.28.-04.29. „Tango-hadművelet”
• 1952.04.28.-05.15. „Dromedaire-hadművelet”
• 1952.05.28.-06.02. „Kangouou-hadművelet”
• 1952.06.03.-06.06. „Antilope-hadművelet”
• 1952.06.07.-06.09. „Kangouou II.-hadművelet”
• 1952.06.28.-07.15. „Bolero II.-hadművelet”
• 1952.10.09.-10.15. „Gazelle-hadművelet”
• 1952.10.29.-11.20. „Lorraine-hadművelet”
• 1952.11.30.-1953.01.03. „Bretagne-hadművelet”
• Laoszban tartózkodnak
• 1953.11.27.-12.01. „Buffle-hadművelet”
• 1953.12.12.-1954.01.10. „Gerfaut-hadművelet” Thai Binh körzetében
• Laoszban tartózkodnak

 

1954. szeptemberében feloszlatták.

 

 

 

GM 2

(Groupe Mobile No. 2)

 

Megalakulás Vinh Yen.

Parancsnokai Castries ezredes (1951. január, helyettesítette Leve ezredest, aki megsebesült), Sablon du Corrail ezredes (1953. október, "Mouette-hadművelet").

 

Alakulatai:

• 5° REI (5° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalja
• 11° Tabor (11° Tabor - marokkói, zászlóalj nagyságú egység, 1951. január)
• 17° Tabor (17° Tabor, 1951. január)
• 6° BCCP (6° Bataillon Colonial de Commandos Parachutistes, 1951. január)
• 9° Tabor (9° Tabor, 1953. vége)

 

Később hozzárendelve:

• 13° DBLE (13° Demi Brigade Legion Etrangere) 3. zászlóalja
• 13° DBLE (13° Demi Brigade Legion Etrangere) 2. zászlóalja
• 22° BTA (22° Bataillon de Tirailleurs Algériens)
• 1° RTM (1° Regiment Tirailleurs Marocains) 1. zászlóalja
• 10° BPCP (10° Bataillon Parachutiste de Chasseurs à Pied)
• 1° BPC (1° Batallionde Parachutistes Coloniaux)
• RACM (Régiment d'Artillerie Coloniale du Maroc) 4. zászlóalja
• Commando Vandenberghe
• 28° BMTS (28° Bataillon de Tirailleurs Sénéglais)

 

Megalakulástól kezdve az alábbi műveletben vettek részt:

• 1951.01.13.-01.17. Csata Vinh Yen-nél
• 1951.11. hó-12. hó. Hoa Binh
• 1951.11.27. Műveletek a Vörös-folyó körzetében
• 1952.02.25. Kivonás Hoa Binh-ből
• 1952.03.10.-03.23. „Amphibie-hadművelet”
• 1952.03.25.-04.12. „Mercure-hadművelet”
• 1952.04.18.-04.19. „Polo-hadművelet”
• 1952.04.19.-04.27. "Turco-hadművelet"
• 1952.04.28.-05.15. „Dromedaire-hadművelet”
• 1952.07.01. átszervezés GMCV-re 

 

Átnevezés és átalakítás után a GM CV-t (új GM 2) majd a GM 11-et állították fel az egység bázisából.

 

 

GM CV

(Groupe Mobile Centre Vietnam, új GM 2)

 

A GM 2 utód alakulata az átszervezés után, 1953. januárjától.

Irányítását a 8° RTM parancsnoksága végezte.

 

Alakulatai:

• 5° REI (5° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalja
• 4° RTM (4° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja
• 1° RTM (1° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja
• RACM (Régiment d'Artillerie Coloniale du Maroc) 1. zászlóalja
• 27° BTA (27° Bataillon de Tirailleurs Algériens)

 

Átnevezés után az alábbi műveletben vettek részt:

• 1952.07.01. átszervezés GMCV-re
• 1952.07.02.-07.10. „Viperine-hadművelet”
• 1953.11.01.-11.06. "Mouette-hadművelet"
• 1953. december, Laosz
• 1954.01.20.-03.03. "Atlante-hadművelet"

1954. szeptemberében átnevezik.

 

 

 

GM 3

(Groupe Mobile No. 3)

 

A Vin Yen-nél lezajlott harcok után hozta létre Latour tábornok.

Parancsnokai először Muller ezredes, majd Vanuxem alezredes (1951. január), Moneglia ezredes (1952. október, "Lorraine-hadművelet"), Roumiantzoff ezredes (1953. október,"Mouette-hadművelet").

 

Alakulatai:

• Szenegáli zászlóalj (nincs információ)
• GACAOF (Groupe d'Artillerie Coloniale de l'Afrique Occidentale Française, Coulon századparancsnok) tüzérségi alakulat
• 1° Chasseurs egy páncélozott harcjárműves szakasza
• 1° Bataillon Muong (bennszülött zászlóalj, Magdelin százados vezetésével)
• 8° GSAP (8° Groupement de Spahis à Pied) 2. zászlóalja, (parancsnoka Deluc)
• 2° RTM (2° Regiment Tirailleurs Marocains) 3. zászlóalja

 

Később hozzárendelve:

• 2° Bataillon Muong (1951 végétől)
• 2° REI (2° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalj
• 3° REI (3° Regiment Etrangere Infanterie) 3. zászlóalj
• 13° DBLE (13° Demi Brigade Legion Etrangere) 2. zászlóalj
• 1° RTM (1° Regiment Tirailleurs Marocains) 3. zászlóalja
• 2° RTM (2° Regiment Tirailleurs Marocains) 3. zászlóalja
• 24° BMTS (24° Bataillon de Tirailleurs Sénéglais)
• 30° BMTS (30° Bataillon de Tirailleurs Sénéglais)
• 7° RTA (7° Regiment Tirailleurs Algeriens) 4. zászlóalja
• 2° BPCP (2° Bataillon Parachutiste de Chasseurs à Pied)
• 10° BPCP (10° Bataillon Parachutiste de Chasseurs à Pied)
• 5° BPC (5° Batallion de Parachutistes Coloniaux)
• 7° BPC (7° Batallion de Parachutistes Coloniaux)
• 1° BCP (1° Batallion de Chasseurs à Pied)
• 8° BCP (8° Batallion de Chasseurs à Pied)
• 2° BCCP (2° Bataillon Colonial de Commandos Parachutistes)
• Commando Rusconi
• RACM (Régiment d'Artillerie Coloniale du Maroc) 4. zászlóalja

 

Megalakulástól kezdve az alábbi műveletben vettek részt:

• 1951.01.13.-01.17. Csata Vinh Yen-nél
• 1951.08.05.-08.10."Tuky-hadművelet" Ninh Giang körzetében
• 1951.09.24.-09.29. „Citron-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.10.01.-10.10. „Mandarine-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.11. hó-12. hó. Hoa Binh
• 1951.11.27. A Vörös-folyó körzetében
• 1952.02.25. Hoa Binh
• 1952.03.25.-04.12. „Mercure-hadművelet”
• 1952.04.28.-05.15. „Dromedaire-hadművelet”
• 1952.06.03.-06.06. „Antilope-hadművelet”
• 1952.06.28.-07.15. „Bolero II.-hadművelet”
• 1952.10.09.-10.15. „Gazelle-hadművelet”
• 1952.10.29.-11.20. „Lorraine-hadművelet”
• 1953.01.16.-01.24. "Artois-hadművelet"
• 1953.01.26.-02.11. "Normandie I.- és II. hadművelet"
• 1953.02.23.-02.27. "Nice I.-hadművelet"
• 1953.02.28.-03.02. "Nice II.-hadművelet"
• 1953.03.26.-05.25. "Hautes-Alpes hadművelet"
• 1953.08.28.-09.15. "Claude-hadművelet"
• 1953.09.23.-10.12. "Brochet I.- és II. hadművelet"
• 1953.10.15.-11.06. "Mouette-hadművelet"
• 1953.11.21.-11.28. "Ventoux-hadművelet"
• 1953.12.12.-1954.01.10. "Gerfaut-hadművelet"

 

1954. szeptemberében feloszlatták.

 

 

GM 4

(Groupe Mobile No. 4)

 

Az első megalakuló csapatok egyike volt, 1950. novemberében már megszervezték.

A kezdetekkor gyarmati gyalogsági és tüzérségi csapatokból és Légiós egységekből állt.

Parancsnokai először Erulin ezredes* (1951. januártól júniusig, amikor a Day folyó melletti csatában akna miatt megsebesül és június 28.-án a sebesülés következtében meghal), majd Thomazo ezredes. Későbbi parancsnokok: Kergaravat ezredes (1952. október, "Lorraine-hadművelet"), Susbielle ezredes (1953. október, "Mouette-hadművelet").

 

Alakulatai:

• 4° RTM (4° Regiment Tirailleurs Marocains) 1. zászlóalja
• 4° RTM (4° Regiment Tirailleurs Marocains) 3. zászlóalja
• 3° BT (3° Bataillon Thai, thai zászlóalj, 1953. októberétől)
• RACM (Régiment d'Artillerie Coloniale du Maroc) 2. zászlóalja
• BMI (Batallion de Marche Indochinois) 

 

Később hozzárendelve:

• 13° DBLE (13° Demi Brigade Legion Etrangere) 2. zászlóalja
• 2° REI (2° Regiment Etrangere Infanterie) 2. zászlóalja (1952. áprilisától - 1953-ig)
• 2° REI (2° Regiment Etrangere Infanterie) 1. zászlóalja
• 3° REI (3° Regiment Etrangere Infanterie) 3. zászlóalja (1953-ban)
• 5° REI (2° Regiment Etrangere Infanterie) 3. zászlóalja
• 3° RTM (3° Regiment Tirailleurs Marocains) 1. zászlóalja
• 6° RTM (6° Regiment Tirailleurs Marocains) 3. zászlóalja
• 6° RTM (6° Regiment Tirailleurs Marocains) 2. zászlóalja
• 1° RTA (1° Regiment Tirailleurs Algeriens) 1. zászlóalja
• 1° BPC (1° Batallion de Parachutistes Coloniaux)
• 7° BPC (7° Batallion de Parachutistes Coloniaux)
• 8° BPC (8° Batallion de Parachutistes Coloniaux)
• 10° BPCP (10° Bataillon Parachutiste de Chasseurs à Pied)
• 1° BPVN (1° Bataillon de Parachutistes Vietnamiens)
• 3° BPVN (3° Bataillon de Parachutistes Vietnamiens)
• RICM (Regiment d'Infanterie Chars de Marine) egy százada
• 31° RG (Regiment Génie) menetzászlóalja
• 62° RG (Regiment Génie)
• 4° RAC (4° Regiment d'Artillerie Coloniale) 2. zászlóalja
• 41° RAC (4° Regiment d'Artillerie Coloniale) 2. zászlóalja
• RACM (Régiment d'Artillerie Coloniale du Maroc)

 

Megalakulástól kezdve az alábbi műveletben vettek részt:

• 1951.05.28. Csata Mao Khe-nél
• 1951.09.24.-09.29. „Citron-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.10.01.-10.10. „Mandarine-hadművelet” Ninh Giang-nál
• 1951.11.10.-12.13. Hoa Binh
• 1952.02.19.-02.29. "Crachin-hadművelet"
• 1953.03.01.-03.07. "Ouragan-hadművelet"
• 1952.03.10.-03.23. „Amphibie-hadművelet”
• 1952.03.25.-04.12. „Mercure-hadművelet”
• 1952.06.03.-06.06. „Antilope-hadművelet”
• 1952.10.09.-10.15. „Gazelle-hadművelet”
• 1952.10.29.-11.20. „Lorraine-hadművelet”
• 1952.11.30.-03.01. "Bretagne-hadművelet"
• 1953.01.16.-01.24. "Artois-hadművelet"
• 1953.01.26.-02.11. "Normandie I.- és II. hadművelet"
• 1953.02.23.-02.27. "Nice I.-hadművelet"
• 1953.02.28.-03.02. "Nice II.-hadművelet"
• 1953.03.26.-05.25. "Hautes-Alpes hadművelet"
• 1953.09.13.-09.19. "Flandres-hadművelet"
• 1953.09.19.-10.12. "Flandres II. hadművelet"
• 1953.10.15.-11.06. "Mouette-hadművelet"
• 1953.11.21.-11.28. "Ventoux-hadművelet"
• 1953.12.12.-1954.01.10. "Gerfaut-hadművelet"
• 1954.06.18.-07.04. "Auvergne-hadművelet"

 

1954. szeptemberében feloszlatták.

 

* Kitekintő: az Indokínában elesett André Erulin ezredes fia, Philippe Erulin ezredes vezette a 2° REP 1979-es Kolwezi rajtaütését.

 

A II. rész ITT olvasható.

Francia jelvénygyártók:

 

IMC

INSIGNES MILITAIRES COLLECTIONS

 

 

Saint-Étienne-de-Tulmont IMC – INSIGNES MILITAIRES COLLECTIONS: Saint-Étienne-de-Tulmont-i székhelyű cég.

Eléggé új, 2006-os alapítású gyártó.

Alapításkor még csak kereskedtek a jelvényekkel, de hamarosan áttértek a gyártásra is.

Többek között Idegenlégiós századjelvényeket és hadműveleti emlékjelvényeket is gyárt.

 

Jelzések

 

"IMC"

 

Francia jelvénygyártók:

 

DELSART

 

 

Sens DELSART: Sens-i székhelyű gyártó, 1946-ban családi vállalkozásként alapították.

1972-től katonai érmekkel és jelvényekkel is foglalkoznak.

Jelenleg az üzem egy nantes-i cégcsoport tagja, amely érmeket, sportkupákat, ezüst tárgyakat gyárt, és mellékvonalként katonai, csendőr, tűzoltó jelvényekkel és emléktárgyakkal is foglalkoznak.

Többek között az Idegenlégió jelvényeit is gyártják. Pl: 2. REP, 2. REI

A cég Kínában gyártatja a jelvényeit.

A Delsart cég feleslegét az IMC tulajdonosa előszeretettel felvásárolja, illetve sorszámozza a profit reményében!!!!

 

Jelzések

 

„Y. Delsart Sens”

 

1° Regiment Etrangere de Cavalerie története

1946 - 1955

 

Az Idegenlégió 1° Lovassági ezredének története

1946 - 1955

 

1° REC M8-as harcjárművekkel, még Indokína előtt

 

A II. világháború után az 1° REC Marokkóban állomásozott.

Az indokínai gyarmaton kibontakozó konfliktus kiterjedése miatt az 1° REC-et is átvezényelték a gyarmatra, ahova már 1946-ban megérkeztek az első Idegenlégiós egységek.

1946. november-decemberében az ezredet újraszervezték és átirányították Indokínába, december 16.-án indultak el a Pasteur hajó fedélzetén.

A gyarmatra 1947. január 4.-én érkeztek meg hat századnyi (escadron) erővel, de nem Saigonban, hanem Tourane-ban szálltak partra.

 

 

1947

 

Annam tartományban, Tourane városában állították fel a törzset és a parancsnokságot (mai néven Da Nang).

A háború végéig itt állomásoztak.

 

Az első bevetések 1947. január-március között zajlottak, például segítettek Hue város felszabadításában a 13° DBLE-nek a "Francois-hadművelet" keretében. (Lásd a 13° DBLE történeténél)

Február 20.-ig Hue körzetében maradtak, biztosítva az elért vonalakat.

A Hue körül zajló műveletben menetzászlóaljba integrálva az 1., 3., 4., 5. századok vettek részt Dore alezredes vezetésével.

Ekkor még hagyományos gyalogsági egységként kerültek bevetésre, először egy, majd két gyalogsági menetzászlóaljba szervezve (Bataillon de Marche, BM).

 

Az év elején még két további műveletben vettek részt menetzászlóaljként.

Január 18.-án a "Josette-hadműveletben" An Cu körzetében és január 20.-tól pedig a "Suzanne-hadműveletben", 25 km-re északra Chon May-tól.

A kezdeti műveletek is megkövetelték az áldozataikat, több tiszt és nagyjából 40 légiós elesett a műveletekben.

 

Márciusban az egész ezred a 13° DBLE 2. zászlóaljával együtt Tourane körzetének megtisztításával volt elfoglalva a "Salade-hadművelet" keretében.

Ezt követte a "Henri-hadművelet", amely Quang Nam körzetének megtisztítását célozta.

A művelet keretében az 1° REC délre fordult a partvonal mentén, elfoglalták a Marbre-hegyeket (Lásd 13° DBLE).

A 13° DBLE 2. zászlóaljának egy nagyobb különítményét és az 1° REC egyik századát partraszálló csónakokban az ellenség "szívében", Faifo (jelenleg Hoi An) körzetben és Quang Nam-ban teszik partra.

Március 13.-án a légiósok kiszorítják a viet minh-t a Marbre-hegyi állásaiból.

A viet minh visszavonul, a partra tett különítmény harapófogóba fogja az ellenséget. A partraszállók és a hegyekben előrenyomulók heves csatározások után, amelyben légi támogatást is kaptak, március 16.-án találkoznak Quang Nam-ban.

A sikeres művelet végén 166 ellenséges gerilla fekszik holtan a környéken, és rengeteg hadianyagot zsákmányoltak.

 

Márciusban megszervezik a második menetzászlóaljat (BM) is a 3., 6. századokból és az 1. század részeiből.

Az új menetzászlóalj részt vett a Dong Hoi régióban megszervezett "Gaston-hadműveletben", illetve körzet két partraszálló műveletében, a "Monique-" és "Carmen-hadműveletekben".

Ezt követte a Dong Hoi és Hue közötti terület elfoglalása a "Victor-hadművelet" keretében.

 

A műveleteket egy nyugodtabb, harcmentes időszak követte, a tartományban átmeneti béke honolt.

 

1947. áprilisában a két gyalogsági menetzászlóaljat megszüntették, mert brit utánpótlásból megérkeztek az első páncélozott gépjárművek, A.M. Coventry Armored Car-ok, Humber Armoured Scout-Car-ok és Bren Carrier-ek.

 

 

Az új felszerelést a 4. és 5. századok kapták.

 

Az újonnan felszerelt századok felépítése az alábbiak szerint alakult:

• egy parancsnoki szakasz (peloton Hors du Rang)
• egy szakasz (peloton) A.M. Coventry (3 - 5 darab)
• egy szakasz (peloton) Humber Scout-Car
• egy szakasz (peloton) Bren Carrier (4 darab)
  

  

Májusban a 4. századot áthelyezték Hue-ba.

Az 1. és 2. századokat gépesített századokká fejlesztették fel (escadron portée), felszerelték őket GMC és Chevrolet teherautókkal és Jeep-ekkel.

Már gépesítve részt vettek a Tourane környéki "Ourgan-hadműveletben".

 

Júniusban a 3. és 6. századokat is felszerelték a brit harcjárművekkel a fenti minta alapján.

Ugyanekkor az  1. és 2. századokat Saigonba, az 5. századot Dong Hoi-ba irányították.

Saigonba megérkezve az 1. és 2. századokból Du Jonchai századparancsnok vezetésével megalakították a Groupe d´Escadrons de Cochinchine-t.

A 4. és 5. századokból megalkották Groupe d´Escadrons de Centre-Vietnam-ot.

Októbertől a 6. század Phan Thiet-ben állomásozott.

 

Decemberben elkezdték az egész ezred átszervezését.

Megalapították az 1° és 2° GE-t (Groupe d’Escadrons – század csoport)

Az 1° GE-t az 1. és 2. század és a parancsnoki törzs (Escadron Hors Rang, EHR) alkotta a korábbi Groupe d´Escadrons de Cochinchine-ből.

A 2° GE-t a 3. század és a Groupe d´Escadrons de Centre-Vietnam 4. és 5. századai alkották.

 

 

 

Az 1° REC felépítése 1947. decemberében az átszervezések után

 

1° GE (Groupe d’Escadrons – század csoport)

• 1. század (Saigon)
• 2. század (Saigon)
• Parancsnoki törzs (Escadron Hors Rang, EHR, Tourane)

 

2° GE (Groupe d’Escadrons – század csoport)

• 3. század (Tourane)
• 4. század (Hue)
• 5. század (Dong Hoi)

 

6. század elkülönítve (Phan Thiet)

 

 

1948

 

Februártól áprilisig bezárólag az 1° GE két százada megkapta az első amerikai gépjárműveit, M29 Weasel-eket (francia termninusban Crabe - Rák).

Az ötlet Ogier de Baulny kapitánytól eredt, aki a mocsaras, vízzel elárasztott területeken ezeket a járműveket találta a legmegfelelőbbnek a körzetben történő tevékenységre.

A Crabe-k első bevetésére a Plaine des Joncs területén február 14. -18. között lezajlott "Vega-hadműveletben" került sor.

 

A Plaine des Joncs terület, Saigontól délre

 

1° REC Crabé bevetés közben

 

 

A nagyszabású műveletben az 1° GE mellett részt vett a 13° DBLE 1. és 3. zászlóalja, illetve hét egyéb gyalogsági zászlóalj.

Az év hátralévő részében az 1° GE a Crabe-kkal több műveletben is részt vett Saigon körzetében, az RC 16. környékén, Go Cong, Ben Tre és My Tho tartományokban.

1948. őszén az 1. századot My Tho-ba, a 2. századot  Tan An-ba, 3. századot Hue-ba vezényelték.

 

 

 

1949

 

Az 1° GE a Plaine des Joncs-nál zajló műveletekben vesz részt más légiós egységekkel együtt.

A június 2.-a és 8.-a között lezajlott "Jonquille-hadműveletben"az 1. és 2. század Crabe-i a Plaine des Joncs területére közel 200 km mélyen hatoltak be.

 

Plaine des Joncs körzet, mocsarak, folyók, moszkitók...

 

 

A művelet végére az 1. század sok hadianyagot zsákmányolt és 79 viet minh katonát ölt meg.

 

Október 7.-én az 1° GE parancsnokságát Baulny-tól Renucci századparancsnok veszi át.

Az új parancsok alatt az 1° GE további sikeres műveleteket hajt végre a mocsaras területeken, az év végéig 24 hadifoglyot ejtettek és 117 ellenséges katonát öltek meg.

December 2.-án az 1° GE-t kitüntetik az eddigi sikeres tevékenységéért, elnyerik a "a l´ordre de l´armée"-t.

 

A Crabe-k kiváló teljesítményt nyújtottak, az egységeket tovább erősítik a következő bevetésekre.

 

Az év folyamán a 2° GE-t amerikai Dodge-okkal, GMC teherautókkal és M3 felderítő kocsikkal szerelték fel.

 

 Amerikai M2 Half Track érkezik a Saigoni kikötőbe

 

 

1950

 

 

A 2° GE konvojkísérő és útbiztosító feladatokat látott el, főleg az RC 1 körzetében.

Az első brit felszereléseket lassan leváltják az új, amerikai harcjárművek.

A 2° GE további amerikai harcjárműveket kap, M2 Half Track-okkal (lánctalpas pánc. harcjármű), HMC M8 Howitzer önjáró lövegekkel és AMM8 (M8 Greyhound) páncélozott gépjárművekkel egészítették ki a gépparkot.

A századokat ellátták hazai gyártású Vedette FOM könnyű járőrhajókkal is.

Az egységekben egyre több a helyi, vietnámi önkéntes. Sok pozícióban helyettesítik az európai légiósokat.

 

 

Az új járművek miatt a 2° GE századainak felépítése megváltozik:

• 1. szakasz: egy rajnyi M2 lánctalpas pánc. harcjármű és egy rajnyi M3 felderítő jármű
• 2. szakasz: egy rajnyi M8-as és egy rajnyi M3 felderítő jármű
• 3. szakasz: egy rajnyi M8-as és egy rajnyi M2 lánctalpas pánc. harcjármű
• 4. szakasz: egy rajnyi M2 lánctalpas pánc. harcjármű és egy rajnyi M3 felderítő jármű

 

Az év végére egy új harcjárműtípus is érkezik a századokhoz, a Char Obusier M8 önjáró löveg.

Mivel először kevés darabszámban vetik be, ezért századonkként csak két önjáró löveg kerül a századokhoz, amik tüzükkel hatásosan támogatják a szakaszok harcát.

 

Harcok Tra Vinh-nél, 22. BTA

 

Harcok Tra Vinh-nél, támadó viet minh

 

Az 1° GE heves harcokat vív a Tra Vinh régióban, havonta körülbelül öt műveletben vesznek részt.

A francia katonai posztok állandó viet minh nyomás alatt állnak, a Plaine des Joncs területén folyamatos műveletek zajlanak a körzet stabilizációja miatt.

Februárban a 6. századot beosztják az 1° GE-be, ekkortól a század Sadec-ben állomásozik.

A viet minh csapatainak megerősödése arra sarkalja a franciákat, hogy minél nagyobb gyalogsági egységekkel kísérjék a Crabe-kat, de emiatt a harcjárművek ne veszítsék el a mozgékonyságukat.

A megváltozott erőviszonyok miatt új harcjárművek beszerzése válik szükségessé.

 

Novemberben az 1° REC megkapja az első LVT 4-es (Alligator) járműveit.

 

LVT-4 Alligator

 

 

 

1951

 

Az év elején a 2° GE-t M5 Stuart könnyű harckocsikkal és páncélozott rohamcsónakokkal szerelik fel.

Emiatt a századok felépítése ismét megváltozik, utoljára, a háború végéig az alábbi formációban harcolnak.

 

A 2° GE Hue-ban állomásozó 3. századának új felépítése:

• Parancsnoki szakasz
• 1. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 2. szakasz (peloton blidées)): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 3. szakasz (peloton de chars légers): 3 db M5 harckocsi, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 4. szakasz (peloton de chars légers): 3 db M5 harckocsi, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• Járőrhajós szakasz (peloton vedettes blindées, PVB): páncélozott járőrhajók

 

A két M8-asokkal ellátott szakasz egyéb részeiből összeállítva a 3. század egy szakasznyi erővel járult hozzá a Tourane-ban állomásozó parancsnokság (EHR) állományához.

 

Járőrhajós szakasz (peloton vedettes blindées, PVB) a Saigon folyón

 

A Quang Tri-ben állomásozó 4. század felépítése:

• Parancsnoki szakasz
• 1. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 2. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 3. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 4. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• Járőrhajós szakasz (peloton vedettes blindées, PVB): páncélozott járőrhajók

 

A 4. század egy szakasznyi erővel járult hozzá a Tourane-ban állomásozó parancsnokság (EHR) állományához.

 

 

A Quang Tri-ben állomásozó 5. század felépítése:

• Parancsnoki szakasz
• 1. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 2. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 3. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg
• 4. szakasz (peloton blidées): 3 db M8-as, 2 db M2 lánctalpas pánc. harcjármű, 1 db Char Obusier M8 önjáró löveg

Márciusban a 3. század heves harcokban vesz részt Hue körzetében.

 

 

Az 1° GE továbbra is Tra Vinh régióban kerül bevetésre.

Az év eleji "Abricot-hadműveletet" márciusban követi a "Pamplemousse-hadművelet".

Az év tavaszán a hadműveletik sorban követik egymást, amikben az 1° GE részt vesz:

"Mangoustan-" Can Tho régióban, "Aquarium-" keletre a Plaines des Joncstól, "Orage-" Cai Be régióban, "Tourbillon I-II-III", az "Igname-hadművelet" a Chrétien-csatorna mellett, aztán az "Ouragan-hadművelet" Mekong bal partvidékén.  Ezeket követi a "Sapotille II", "Jeanne d´Arc", "Typhon-hadművelet" és a többi...

Az Alligator-ok "tesztüzeme" sikeresnek bizonyult, ezért beintegrálják őket az 1° GE-be.

 

Viet minh harcos elfogása a Plaine des Joncs-nál

 

 

Az egész ezredet szeptember 1-től kezdve több hónapon keresztül ismét átszervezik, sokszor elég bonyolult módon.

 

Átszervezések 

 

1° GE/ 1° GA

Az 1° GE-ből megszervezik az 1° GA-t (Groupement Autonome - önálló harccsoport), parancsnoka Bonnot századparancsnok. Parancsnoki törzse a 6. századnál, Sadec-ben állomásozik.

 

Létrehoznak több SGA-t (Sous-Groupement Amphibie – kétéltű alegység, 1.,2.,3. SGA).

Az 1. századból megszervezik az 1° SGA-t, a 2. századból a 2° SGA-t, a 6. századból a 3° SGA-t.

Minden SGA kap egy gépesített századot (Companie Portée, CP) is, amelyet helyi, vietnámi önkéntesekből töltenek fel, egy CP három különítményből/rajból (section) állt.

 

Az SGA-k felépítése így alakult:

• Parancsnoki szakasz
• 1. szakasz: 8 db Crabe kétéltűvel
• 2. szakasz: 8 db Crabe kétéltűvel
• 3. szakasz: 8 db Crabe kétéltűvel
• LVT szakasz: 6 db szállító LVT, 2 db 75 mm-es löveggel ellátott LVT
• Szállító század (CP)

 

Az SGA-k személyi állománya általánosan 8 tiszt, 28 altiszt, 217 légiós, ezekből a helyi, vietnámi katonák aránya: tiszt nem volt, 8 vietnámi altiszt és 217 vietnámi légiós.

Az SGA-k teljes harcjármű állományát 8 db Alligator LVT és 30 Crabe alkotta. 

 

Crabe bevetésen Tonkinban

 

A 2° GE-t deaktiválják.

Szeptemberben a 3., 4., és 5. század (ex -2° GE) az 1° REC ezredtörzséhez került, ezred-közvetlen alakulatként.

 

Megalapításra került két új század, a 7. és 8. század.

A 8. századot Haiphong-ban 1951. szeptember 16.-án alakítják meg, Crabe és Alligator harcjárművekkel.

 

 

2° GA

Október 1.-én felállítják a 2° GA-t (Groupement Autonome - önálló harccsoport) is.

Parancsnoka Gautier századparancsnok lett, az 1° REC 6. századának korábbi tisztje.

A 2° GA a nemrég felállított 8. századból és a francia reguláris 1° Regiment de Chasseurs 6. századából épült fel.

 

Ezred-közvetlenként létrejön egy SGA (Sous-Groupement Autonome)/1° REC, amely később a 2° GA alárendeltségébe tartozott.

Az SGA/1° REC-et a 8. század és a századhoz rendelt gépesített század (CP) alkotta, megalakulás után Haiphong-ban állomásoztak.

 

Megalapításra kerül a 7° SGA is a 7. századból és a századhoz rendelt gépesített századból (CP), Hue állomáshellyel.

 

 

 

Az 1° REC felépítése 1951. novemberében az átszervezések után

 

1° GA (Groupement Autonome)

• 1° SGA (Sous-Groupement Amphibie, ex - 1. század) + CP (My Tho)
• 2° SGA (Sous-Groupement Amphibie, ex - 2. század) + CP (Tan An)
• 3° SGA (Sous-Groupement Amphibie, ex - 6. század) + CP (Sadec)

 

2° GA (Groupement Autonome)

• SGA - Sous-Groupement Autonome/1 REC (8. század + CP) (Haiphong)

 

7° SGA (Sous-Groupement Amphibie, 7. század + CP) (Hue)

A 3.(Hue), 4.(Quang Tri), és 5. század (Dong Hoi) az 1° REC ezredtörzsénél (Tourane), ezred-közvetlenként.

 

A 2° GA a Tonkin-deltában a Groupe Mobile-okkal együtt klasszikus lovassági/felderítő feladatokat látott el. 

 

 

 

1952 

 

2° GA

A 2° GA a Tonkin-deltában a Groupe Mobile-okkal (GM) együtt klasszikus lovassági/felderítő feladatokat látott el.

Februárban és áprilisban részt vesz a "Crachin-" és "Mercure-hadműveletekben".

Március 1.-től az "Ourgan-hadműveletben" vesz részt a 2° BEP és a 2° REI 3. zászlóaljával egyetemben Thai Binh és Ninh Giang közötti körzetben.

Március 10. és 25. között a Phu Ly és a Vörös-folyó közötti területen működnek az "Amphibie-hadművelet" keretében, elosztva öt GM-ok között.

 

Április 3.-án Legendre alezredes lett a 2° GA új parancsnoka.

Vezetése alatt az egység bevetésre kerül a "Mercure-hadműveletben", ismét részekre elosztva a GM-ek között.

 

 

1° GA

Az év elején az 1° GA több, kisebb művelettel van elfoglalva.

Az április ismét a Plain des Joncs mocsaraiban találja a harccsoportot.

A "Printemps-hadművelet" alatt a viet minh rejtett táborhelyeit támadják erőteljes gyalogsági támogatás mellett.

Április 10. és 17. között folytatódik az ellenség táborainak felderítése a "Lagrange-hadművelet" alatt, az azonos nevű csatorna körzetében.

Az egység veszteségeket szenved, az ellenség nem adja könnyen magát.

A műveletek eredményeként a Plaine des Joncs körzetben a viet minh aktivitás minimálisra csökken.

 

Júliusban magasabb-parancsnokság alá helyezik az 1° GA-t, feladatuk az Közép-Annam-ban táborozó 101. viet minh ezred megsemmisítése.

 

Júniusban a 8. század alkotta SGA/1° REC (Sous-Groupement Autonome - önálló alegységet) átnevezik, ezek után SGA/2° GA (Sous-Groupement Amphibie – kétéltű alegységként) szerepel a hadrendben.

A teljes 1° SGA-t a 3° SGA-t és a 2° SGA LVT-it (a többi egység nélkül) Közép-Annam-ba vezénylik át.

Az 1°  GA/2°  SGA 2. százada az egyetlen, ami Kokinkínában marad.

 

Augusztus 25.-én Hue és Quang Tri homokdombjai között megkezdődik "Sauterelles-hadművelet", ami egészen 29.-éig tart.

A műveletben részt vesz a teljes 1° GA, a 7° SGA és az 1° REC 3. (ezred-közvetlen) század, az 5° REI 2. zászlóalja és a 13° DBLE 3. zászlóalja is.

A nagy hadművelet eredménye 107 halott és 420 hadifogoly viet minh.

 

Szeptember elején a fenti hadrend szerint megindul a "Caiman-hadművelet", a parti régióban a viet minh megint hatalmas veszteségeket szenved el, a 101. viet minh ezred 600 halottat és 1400 hadifoglyot veszít.

Szeptember végén az 1° SGA és a 3° SGA visszaindul Kokinkínába.

Szeptember 25.-én parancsnokváltás történik, Debray parancsnokot Bonnot alezredes váltja az 1° GA élén.

 

Október 21. és 31. között egy humanitárius akcióban vett részt a harccsoport Ben Cat térségében, ahol egy erős tájfun hatalmas pusztítást okozott a civil lakosság javaiban és eltörölte a települést.

Az emberek mentésében és elszállításában segédkeztek a légiósok.

Levezetésképp az utolsó Kokinkínai akciójukban, a "Samba-hadműveletben" vesznek részt.

 

Novemberben az 1° GA-t ismét Tonkinba helyezik.

Decemberben a 2° REI 1. zászlóaljával és a 13° DBLE 2. zászlóaljával együtt a "Bretagne-hadművelet" alatt a deltába beszivárgó viet minh zászlóaljak ellen lépnek fel a légiósok.

 

 

 

 

1953

 

Don Thu település körzetében nagyobb művelet indul január 6.-án az 1° és 2° GA részvételével.

Másnap a 2° GA beveszi Phung Thon falut.

Thai Binh körzetben  január 16. és 24. között az "Artois-hadműveletet" hajtja végre a az ezred, a 13° DBLE 2. és 3. zászlóaljainak, illetve a 2° REI 1. zászlóaljának támogatásával.

Január 26.-án indul a "Normandie-hadművelet", amely február 6.-ig tart Hung Yen-től északra, itt ismét a 13° DBLE 2. zászlóaljával és a 2° REI 1. zászlóaljával együtt tevékenykednek.

 

Nincs megállás...

 

Március 5.-e és 7.-re között mindkét GA részt vesz a "Nemesis-hadműveletben".

Március 27. és április 4.-e között a "Hautes-Alpes hadműveletben" ismét a 13° DBLE-vel és a 2° REI-vel harcolnak együtt Than Hoa tartományban.

 

Ez volt az utolsó hadművelet az új átszervezés előtt. 

Április 1.-től megint átszervezik az egész ezredet......

 

 

Átszervezések 

 

1° GA

 

Az 1° GA (Groupement Autonome) önálló egységet átnevezik 1° GA (Groupement Amphibie) kétéltű egységre.

Az 1° GA 2° SGA-jából létrehozták a 2° GEA-t (Groupe d’Escadrons Amphibies) kétéltű századok harccsoportját, mellé felállították az új, 12. századot a 2. század részeiből.

Az 1° GA 3° SGA-jából létrehozták a 3° GEA-t (Groupe d’Escadrons Amphibies), mellé felállították a 13. századot a 6. század részeiből, a 6. század maradékát átnevezték 3. századra.

 

1° GA (Groupement Amphibie) az átszervezés után

• 2° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 12. század
• 3° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 13. század

 

Az 1° GA a 2° GEA-val és a 3° GEA-val Tonkinba került átvezénylésre.

 

A GEA-k (Groupe d’Escadrons Amphibies) általános felépítése:

• egy Crabe járműves század (Escadron de Crabes)
• egy LVT szakasz (LVT peloton)
• egy CP (Compagnie Portée - szállító) század

 

 

 

2° GA

 

A 2° GA (Groupement Autonome) önálló egységet átnevezik 2° GA (Groupement Amphibie) kétéltű egységre.

Az SGA/2° GA-ből (Sous-Groupement Amphibie – kétéltű alegység) megalakul a 4° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies). Mellé a 8. század részeiből megalakul a 18. század.

A 2° GA 1° SGA-jából létrehozták a 1° GEA-t (Groupe d’Escadrons Amphibies) kétéltű századok harccsoportját, mellé felállították az új, 11. századot az 1. század részeiből.

A 2° GA 7° SGA-jából létrehozták a 7° GEA-t (Groupe d’Escadrons Amphibies) kétéltű századok harccsoportját, beolvasztva a 7. század részei mellé felállítanak egy új századot 17. század név alatt.

 

2° GA (Groupement Amphibie) az átszervezés után

• 1° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 11. század
• 4° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 18. század
• 7° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies) + 17. század

 

A Hue-ban állomásozó ezred-közvetlen 3. századból megalakítják a 6. századot.

 

Áprilisban a viet minh erőteljes műveleteket és betöréseket hajt végre Laoszból.

Felállítanak egy új századot is, a 9.-iket, Paksane és Vientiane településeken állomásoztak Laoszban.

Az ott zajló műveletekben vettek részt 1954. júliusáig.

 

Az összes egység önálló csoportként tevékenykedett.

 

A 4., 5., 6. század és a parancsnoki század az 1° REC közvetlen parancsnoksága alá került.

Az 1953-as átszervezések befejezése után az 1° REC több mint 3000 - 3500 katonából állt, a létszám felét helyi, vietnámi katonák alkották.

Júniusban a 7° GEA-t áthelyezik az 1° GA hatáskörébe, az 1° GEA marad a 2° GA-nál.

 

 

 

Az 1° REC felépítése 1953. júniusában az átszervezések után

 

1° GA (Groupement Amphibie)

• 2° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 12. század (Tourane)
• 3° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 13. század (Tourane)
• 7° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 17. század (Hue)

 

2° GA (Groupement Amphibie)

• 1° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 11. század (My Tho)
• 4° GEA (Groupe d’Escadrons Amphibies), + 18. század (Haiphong)

 

A 3.(Hue), 4.(Quang Tri), és 5. század (Dong Hoi) az 1° REC ezredtörzsénél (Tourane), ezred-közvetlenként.

A 9. század elkülönítve Laoszban.

 

A nyár főleg az újraszervezéssel és az egységek áttelepülésével zajlott. 

 

Júliustól augusztusig Hue és Quang Tri homokdombjai között egy új művelet kezdődik, a "Camargue-hadművelet", a 7° GEA vesz részt benne.

Az ellenfél oldalán a 95. viet minh hadosztály sorakozott fel a francia erőkkel szemben.

 

• 
• 
• 
• 
• 

A "Camargue-hadművelet"

 

 

Szeptember - októberben a "Brochet-hadműveletben" a 2° GA az 1° és 2° BEP-el és a 13° DBLE-vel vett részt.

Októberben a "Mouette-hadművelet" keretében a 2° GA az 5° REI-vel és a 13° DBLE-vel vett részt Thanh Hoa tartományban, amelyben a 320. viet minh hadosztály utánpótlási vonalait támadták.

Ősszel és télen a delta körzetében több kisebb művelet zajlik ("Bison-", "Buffle-", "Bourgogne-", "Douale-hadművelet", ect.), a legtöbben részt vesznek az egységek. 

 

Az év vége előtt az 1° GA Annamból Tonkinba, Nam Dinh-be, a 2° GA pedig Haiphongba települ.

Az év utolsó műveletére december közepén kerül sor Bui Chu és Thai Binh régiókban "Gerfaut-hadművelet" néven.

 

 

 

 

1954

 

Január 2. és 4. között a 2° GA heves harcokban vesz részt Lai Thonnál.

Január - február folyamán a 2° GA Song Day körzetben kerül bevetésre, majd márciusban Thai Binh körzetben a "Gerfault II-hadműveletben" harcolnak.

A művelet alatt a 71-es (terep) szakasznál (Cote 71) az 52. viet minh ezred belefut a 2° GA -ba, és nagy veszteségeket szenved.

 

 

Márciusban az 1° GA az "Atlante-hadműveletben" vett részt Annam tartományban.

A művelet keretein belül Qui Nhon-nál partraszálló műveletet hajtanak végre és nagyobb partszakaszt vonnak a felügyeletük alá.

Március 13.-án hajnalban az Alligator századok partraszállnak és kiépítik a hídfőt az utánuk érkező századoknak (12., 13., 17. századok).

A jelentéktelen ellenállást legyőzik, stabilan kiépítik a hídfőt a parton.

A századokat a Crabe-kkal ellátott századok követik, a 2., 3. és 7. század is partra száll.

A századok Qui Nhon irányába törnek előre.

A GM 42. (Groupe Mobile) erőivel egyesülve szinte ellenállás nélkül beveszik a várost.

Az egész hadművelet alatt az 1° GA öt sebesültet veszít.

 

Qui Nhon-ban erős bázist épít ki az 1° GA, innen indulnak ki a következő időszak kisebb műveletei.

 

Májusban létrehozták a 14. századot Nam Dinh-ben, a század a 2° GA alárendeltségébe került.

 

A hónap folyamán a 2 GA° ismét heves ellenállásba ütközik Phu Ly körzetben.

A GM 31.-el (Groupe Mobile) karöltve végzik a támadó műveletet, az ellenség menekülési útját a 13 ° DBLE 2. zászlóalja és a GM 4. (Groupe Mobile) zárja le.

A délre menekülő viet minh csapatokkal az 1° GA századai is megütköztek. A viet minh súlyos veszteségeket szenved, a harapófogóban sok foglyot veszít.

A viet minh összesen 300 katonát veszít.

 

A Dien Bien Phu-nál elszenvedett vereség következményeként az 1° GA részeit kivonják  Qui Nhon körzetéből.

Kisebb csetepaték még vannak a körzetben, de mindenki a fegyverszünetre készül.

 

A 7° GEA-t Tourane-ba vezényelték és megszüntették a 7. századot.

Június folyamán a 7° GEA is feloszlatásra került.

 

Júniusban a 2° GA részt vesz az "Auvergne-hadműveletben".

A művelet alatt a 2° GA a GM 4. és a 13° DBLE 2. zászlóaljának támogatásával a viet minh 95. ezredére erős csapást mérnek.

Ez volt a 2° GA utolsó művelete a háborúban.

 

A 17. század az 1° GA-hoz kerül.

 

A 2° GA az "Auvergne-hadműveletben"

 

 

Júniusban, a tavasszal DBP csatában felmorzsolódott 1° BEP újra felállításakor az 1° REC önkéntesei alkották az új ejtőernyős ezred magját.

 

Augusztus 1.-én véget ért az indokínai háború.

 

A viet minh harcosai bevonulnak a városokba

 

Az 1° REC-ben szolgáló helyiek nagy része kilépett az ezredből és beállt a Dél-Vietnámi hadseregbe.

Augusztus végén az 1° GA Tourane-ba települ, decemberben a 2° GA Do Son-ban várakozik.

A 2° GA a tonkinból menekülő közel 50.000 civil menekülésében segédkezik.

 

Kiszabaduló francia hadifoglyok 1954. augusztusában. A pipás alak az RC4-nél lezajlott csatában fogságba esett Charton ezredes.

 

Decemberben a 2° GA parancsnokságát Legall du Tertre alezredes átadja Mollat Du Jourdin alezredesnek.

December 14.-én a 2° GA 1. és 14. századai Saigonba települnek.

 

 

 

1955

 

Január 31.-én az 1° GA-t, benne az összes századával együtt (2., 3., 12., 13., 17. századok) feloszlatták.

A hadianyagot elosztják a megmaradt légiós egységek között, illetve egy részét tengeri úton elindítják Afrika irányába.

 

Márciusban a 6. századot ismét 3. századként vették hadrendbe.

Ugyanilyen átnevezés alá esett a 9. század is, ebből lett a 6. század, illetve a 14. századból lett a 2. század.

 

Májusban a 2° GA Saigonba települt. Az egységek készülnek elhagyni a gyarmatot.

Augusztusban feloszlatták a 18. századot.

 

Szeptember végén a 2° GA és századai (1., 8., 11. század) elhagyták Indokínát, visszaindultak Afrikába.

Október 25.-én megérkeztek Algériába.

 

Október 1.-én ismét felállították a 7. századot.

Novemberben az 5. és 7. század az 2° BEP-el együtt elhagyja Indokínát a Pasteur fedélzetén.

Az utolsó egység részek 1956. január 13.-án indulnak a régi - új állomáshelyük felé.

 

 Nehéz búcsú szerelemben, háborúban. Légiósok a parton várakozva a Pasteur-ra történő behajózáskor. 

 

Az indokínai háború alatt az 1° REC 400 főnyi élőerő veszteséget szenvedett, köztük 25 tiszt esett el, illetve több mint 500-an megsebesültek.

 

Várta őket egy új háború.....

 

 

 

10 éve történt:

Erdőtüzek Marseille-ban

 

Idegenlégiós a vádlottak padján

2009

 

 

Az itthoni sajtóban csak a bulvár oldalak cikkeiben, illetve a honvedelem.hu-n lehetett olvasni egy rövid cikket a Franciaországban tomboló tűzről, amihez a vádak szerint az Francia Idegenlégiónak is köze volt, nem is kicsi.

A lángok 2009. július 22.-én, szerda délután csaptak fel, miután a carpiagne-i katonai bázison lőgyakorlatot tartott az Idegenlégió.

A lőgyakorlaton heten vettek részt és olyan lövedékeket használtak, amelyekkel május 1. és november 1. között tilos Dél-Franciaországban gyakorlatozni.

A szeles időben, a 32 fokos hőségben a tűz gyorsan terjedt, 1300 hektáron, köztük a nemzeti park területén pusztított tűz, végig az ország déli részén.

A lángok Marseille-t is elérték, 2 ember megsérült, 300 embert kellett evakuálni.

A tüzeket két napon belül eloltották.

 

Marseille határában tomboló tűz

 

"A tüzet egyértelműen szakmai hiba okozta, mivel a katonai gyakorlaton nyomjelző lövedékeket használtak ...

A nyomjelző lövedékek használata tilos, nemcsak a (nyári turista) szezonban, hanem minden déli bázison, néhány kivételt leszámítva". - nyilatkozták a politikusok.

A helyi politikusok és a sajtó a bázison gyakran előforduló szabálytalanságokra hegyezte ki a hadjáratát a felelősök keresése közben.

 

Por és hamu

 

A gyakorlatot vezető altisztet, adjutant-chef Philippe Fontaine-t (1° RE) felfüggesztették és őrizetbe vették.

Fél évvel később, megszakítva az afganisztáni kiküldetését a 2° REP kötelékében, a 48 éves többszörösen kitüntetett altisztet 2009 decemberében polgári bíróság elé állították.

 

Fontaine és védője

 

A bírósági meghallgatáson az altiszt szűkszavúan, egyszerű "igennel"  és "olvastam/láttamal" válaszolt a bíró keresztkérdéseire a tiltó parancsok ismerésével és tudomásulvételével kapcsolatban.

Később az altiszt előadta a nyári gyakorlat körülményeit, illetve azt, hogy a gyakorlaton résztvevő légiósok azóta már Afganisztánban szolgálnak, ezért a gyakorlatok alatt a minél élethűbb és realisztikusabb feladatokkal készültek a bevetésre.

Ezt várja el a kiképzőktől a hadvezetés is, még akkor is, ha pár szabályt át kell hágni a cél érdekében.

 

Tudomása volt a tűzgyújtási és lőszerhasználati tilalomról, de tagadta, hogy a gyakorlat alatti tevékenységük váltotta volna ki a tűzvészt.

Az újságírók megjegyezték, hogy az altiszt parancsnokai nem vettek részt a tárgyaláson, ezáltal el határolódtak az altiszt cselekedeteitől és továbbhárították a felelősséget az alárendeltjükre.

 

A hadsereg részéről kiadtak egy nyilatkozatot is, amelyben kivonták magukat minden felelősség alól....

Az altisztet szakmaiatlansággal, fegyelemsértéssel és parancsmegtagadással vádolták meg a nyilatkozatban...

 

A védőbeszédben az ügyvéd megjegyezte:

"A katonai missziók folyamatosan követték egymást, ezért szükség volt arra, hogy a fiatalokat (...) közelebb hozzák a valósághoz, különben elesnek a harcokban".

 

A Jugoszláviát, Afganisztánt, Közép - Afrikai Köztársaságot megjárt altiszt saját tapasztalataiból kiindulva a nyomjelző lövedékek használatát természetes dolognak tartotta a kiképzések alatt, hiszen az a célt is jelöli a katonának, tájékoztatja a harcost a tár töltöttségéről, és a katonai mesterség szerves részét képezi a mindennapi használat során.

A nyomjelző lövedékek használata saját tapasztalata szerint nem okozhat tüzet rövid lőtávon belül.

 

A ballisztikai szakértő véleménye az altisztével teljesen ellentétes álláspontot vázolt a bíróság elé, amelyben a nyomjelző lövedékek erős gyújtóhatását tette meg a tűzvész okának.

 

Az igazság malmai ott is lassan őrülnek....

2014-ben ért el a tárgyalás az ítélethozatali szakaszig.

 

A bíró a vád bizonyítékait elégtelennek és hiányosnak ítélte, ennek ellenére az altisztet parancsmegtagadás és nem szándékos károkozás címén marasztalta el.

15.000 Eurós kártérítés kiszabását helyezte a bíróság kilátásba az altiszt számára.

A bíróság 8 havi börtönbüntetésre ítélte az altisztet, felfüggesztve.

Védőügyvédje fellebbezett.

 

Az FSALE veteránszervezet petíciót indított a bírósági büntetés eltörlése érdekében.

 

A sok támadás ellenére az altiszt karrierje szerencsére nem tört meg, Calvi-ban folytatta pályafutását és előléptetésben is részesült.

 

Francia jelvénygyártók:

 

PROMODIS

 

 

 

Toulouse PROMODIS: Toulouse-i székhelyű gyártó.

A név nem csak egy gyártót jelöl, hanem egy nemzetközi márka licenccel rendelkező kereskedői csoportot takar.

1972-óta a francia hadsereg és titkosszolgálatok beszállítója.

Nem csak katonai jelvényeket gyártanak, hanem több mást is, pl tűzoltóknak, csendőröknek, outdoor iránt érdeklődőknek.

Pl: Idegenlégiós barett ezred jelvények, tanfolyamok jelvényei.

Többek között a BOUSSEMART céggel közösen is adnak ki jelvényeket.

 

Jelzések

 

„By Promodis”

„Promodis”

 

 

13° Demi-Brigade de Légion Étrangère

 

Az Idegenlégió 13° fél-dandárjának története

II. rész

1946 - 1955

 

 

Az I. rész ITT olvasható.

A II. világháború lezárása a Francia Idegenlégiónak nem hozta el a békét.

 

 

Előzmények

 

Francia-Indokína 1887 óta francia gyarmat volt.

Ebben az évben keletkezett az Indokínai Unió, mely magában foglalta Kambodzsát (1884 óta francia gyarmat), Annámot (1884 óta protektorátus volt), Tonkint (szintén 1884 óta protektorátus) és Kokinkínát (1867 óta volt gyarmat).

Az Unióhoz 1893-ban csatlakozott Laosz, amely szintén francia protektorátus volt.

Az Uniót föderális alapon szervezték meg, központja Hanoi-ban volt, és egy kormányzó vezette.

Kokinkínát Saigon fővárossal közvetlenül Franciaország alá rendelték.

A francia oktatási rendszert vezették be, valamint nyitottak egy francia egyetemet is Hanoi-ban.

 

 

A gyarmatosítással szembeni ellenállás gócpontjai Annam és Tonkin voltak, ahol egy sereg nacionalista mozgalom keletkezett az 1920-as években.

A Nghe Tinh lázadás (1930-31) Vietnam középső részén mégis ezektől függetlenül bontakozott ki.

Ez egy parasztlázadás volt, amit kegyetlenül vertek le, körülbelül 10 ezren haltak meg és 50 ezer embert deportáltak.

Amikor 1940-ben Franciaország német megszállás alá került, ez Japánnak ürügyül szolgált, hogy megszállja Indokínát, délen pedig a hollandok uralta Holland Kelet-Indiát (ma Indonézia).

1940 szeptemberében a japánok katonai és gazdasági koncessziókat kaptak a Vichy-kormányzattól, ez magában foglalta repülőterek és kikötők szabad használatát is.

Ennek eredményeképpen a japán katonaság vált az 1943 óta a viet minh által vezetett nacionalista mozgalmak fő célpontjává, bár a japánok formálisan sosem szállták meg a területet

A japán megszállók ellen hamar kibontakozott a fegyveres harc, ebből kivette a részét maga a viet minh is.

Az elfogott ellenállókkal a japánok kegyetlenül elbántak, de a felkelések egyre csak erősödtek és a háborús vereség következtében Japán kiszorult a térségből.

1945. március 9-én Matsumoto, a japán nagykövet ultimátumot adott Decroux kormányzónak, amire az utóbbi nem reagált.

A következő napon 750 francia katonát börtönöztek be, akik közül 400-an meghaltak. Kambodzsa, Laosz és Vietnam kikiáltották függetlenségüket.

Augusztus 19-én Ho Si Minh csapatai bevonultak Hanoi-ba, és arra kényszerítették Bảo Đại császárt, hogy lemondjon.

 

A második világháború után a franciák vissza akartak térni a gyarmatra, mire új ellenállás bontakozott ki.

A viet minh 1946-ban felkelést indított a francia gyarmati hatóságok ellen.

1946-ben az elsők között érkeztek meg az Idegenlégió egységei.

 

Francia erőd a falu mellett Indokínában

 

 

13° DBLE Indokínában

 

1946

 

1946. februárjában indult, és március 10.-én megérkezett a térségbe a 13° DBLE három zászlóaljnyi erővel.

Március 10.-én szálltak partra Saigonban.

Az ország (akkori néven Cochinchina-Kokinkína) déli területét vonták felügyelet alá, a főparancsnokságuk Saigonba települt.

Saigontól északra, Gia Dinh körzetbe vonultak fel. A megérkezés másnapján, március 11.-én elszenvedték az első veszteségeket, egy rajtaütésben elesik a 3. zászlóalj parancsnoka, Dumas parancsnok és két légionárius.

Március 13.-ától Saigontól északra, a Gia Dinh - Thu Duc - Hoc Mon háromszögben építik ki a védőállásaikat.

Az 1. zászlóalj Charton parancsnok irányításával Thu Duc és Lai Thieu területét szállja meg.

A 2. zászlóalj Chevrier parancsnokkal az élen a Hanh Tong Tay szektorba települ, a Plaines des Joncs területén megindított hadműveletekbe kapcsolódik be.

A 3. zászlóalj a parancsnok váratlan és korai halála után De La Bresse parancsnokirányítása alá kerül, a zászlóalj Hoc Mon-ban állomásozik.

A légiósok gyalog, néha csónakon, más esetben teherautókon derítik fel a környéket. Keresik az ellenség nyomait mindenhol.

 

Az első ütközetükre 1946. június 19.-én került sor az ellenállókkal, Mat Cat térségében, a kambodzsai határ közelében, Saigontól É-Ny-ra.

Négy nappal az első csata után a 2. zászlóalj Vinh Loc-nál nagy veszteségeket okoz a viet minh-nek egy összecsapás után. 80 foglyot ejtettek, 100-nál több viet minh fekszik holtan a csatatéren.

A következő nagyobb csata sem váratott magára sokáig, július 9.-én Cay Sop körzetében Cu Chi-nál vívtak véres és veszteséges csatát a 3. zászlóalj 9. századának legionáriusai, a csatában elesett 18 légiós és a századparancsnok is. Több tucatnyian megsebesülnek. Az erősítés megérkeztéig tartják az állásaikat, visszaverik a támadókat.

A körzet forrong.

Folyamatos támadások érik a járőröket, az utánpótlást szállító konvojokat. A támadások után a viet minh csapatok eltűnnek a számukra ismerős terepen, a franciák "bottal üthetik" a nyomukat.

A veszteségek elgondolkodtatóak....

A 13° DBLE a megérkezés utáni első hat hónapjában 8 tiszt, 89 altiszt és légióst esik el a harcokban, illetve 21 eltűnt és sebesült kerül a veszteség listára.

 

1946. augusztus 1.-én a 13-asok parancsnokságát átveszi egy legendássá vált tiszt, Sairigne alezredes.

 

 

1946. december 7.-én a 2. zászlóaljat az ország középső részére vezényelték át, Annam tartományba, Tourane-ba. Az utat a tengeren teszik meg, a Suffren cirkáló fedélzetén.

A megérkezésükkor belecsöppennek a várost elfoglalni akaró viet minh támadásba.

A várost addig a 23° RIC egyik zászlóalja védte. A beérkező erősítés hatására a viet minh visszavonul.

 

A 13-asok Indokínában 

 

 

1947

 

1947. január 13.-án a 3. zászlóalj egyik altiszt vezette szakaszát Cau Khoi-nál rajtaütés éri. 11 légiós elesik.

 

Annamban a 2. zászlóalj Hue ősi városa felé nyomul előre.

Heves harcok árán sikerül február 4.-én elérniük az eredetileg tervezett kiindulási pontot, Col de Nuages-nél.

Február 16.-án érik el a Hue-től északra fekvő Quang Tri-t

Az 1947 február-márciusban Annam-ban zajló további ütközetekben vetették be a 2. zászlóalj légiósait (Hue, Quang Tri és Tourane körzete).

Február végére a légiósok egy hídfőt alakítanak ki Tourane és Hue között.

Az ellenség visszavonul a Tourane-tól délre fekvő Marbre-hegyekbe.

 

A 2. zászlóalj egy nagyobb különítményét és az 1° REC egyik századát partraszálló csónakokban az ellenség "szívében", Faifo (jelenleg Hoi An) körzetben és Quang Nam-ban teszik partra.

Március 13.-án a légiósok kiszorítják a viet minh-t a Marbre-hegyi állásaiból.

A viet minh visszavonul, a partra tett különítmény harapófogóba fogja az ellenséget. A partraszállók és a hegyekben előrenyomulók heves csatározások után, amelyben légi támogatást is kaptak, március 16.-án találkoznak Quang Nam-ban.

Másnapra a Tourane-tól délre fekvő körzet megtisztítását befejezettnek tekintették.

A 2. zászlóalj részei meghatározott helyeken táborokat, védőállásokat létesítettek. Ezek az előőrsök hamarosan ismét az ellenséges támadások célpontjaivá váltak.

 

1947. szeptember-októberében a 13° DBLE 3. zászlóalja kambodzsai területen hajtott végre hadműveleteket, ahol sok khmer lázadót öltek meg.

A légió lassan fölénybe kerül az év hátralévő részére.

Sikeresen védi a főútvonalakat, folyamatos járőrözéssel ellenőrzésük alatt tartják a területeket.

 

 

1948 

 

1948. februárban a Saigontól D-Ny-ra található Plaine des Joncs körzetben a, az „elátkozott síkságon” 13°  DBLE 1. és 3. zászlóalja az 1° REC egységeivel közösen megkezdte a „Vega-hadműveletet”.

A műveletek eredménye, 150 halott ellenséges gerilla.

A műveletek folyamatosan követik egymást, nem hagyják pihenni a viet minh egységeket.

 

A Plaine des Joncs mocsaras, ingoványos körzete, Vega-hadművelet

 

A Mekong-folyó árterében elterülő, mocsaras, moszkitókkal teli terület sok szenvedést hozott a légiósokra.

 

1948. márciusában ismét a gyász napjai borultak a Légióra, elesett a 13° DBLE parancsnoka, Brunet de Sairigne alezredes, aki 1936 óta a Légió tagja, 1946 óta a 13-asok parancsnoka, előtte végigharcolta a II. világháborút az egységgel.

A 13-asok egy civil konvojt kísértek Saigon és Dalat között, amikor megtámadták őket. Sairigne ekkor esett el.

 

Sairigne alezredes

 

Sairigne utódja Arnault alezredes lett, ő vezette tovább a fél-dandár harcait.

 

1948. márciusában a 3. zászlóalj két nagyobb csatát vívott az ellenséggel Vinh Loc-nál és Binh Hung Hoa-nál.

Április 10.-én a 2. zászlóalj Xuan An körzetében harcol. Az ellenség 80 harcost veszített.

 

1948. májusától novemberig Saigonnál, Hoc Mon-tól nyugatra felépül a 13° DBLE új parancsnoksága, „Arnaultville”, amit az egység új parancsnokáról neveztek el, Arnault alezredesről.

Ő döntött úgy, hogy a fél-dandárnak szüksége van egy állandó bázisra. A munkálatok május végén kezdődtek.

 

 

 

1949 

 

Miután a kínai kommunisták elérték Vietnam északi határát, az első néhány év alacsony intenzitású gerillaháborúja 1949-re átadta a helyét két, modern fegyverekkel felszerelt hadsereg hagyományos háborújának.

 

1949. április 1.-én Arnault alezredest Morel alezredes váltja az egység élén. 

Morel parancsnoksága alatt a fél-dandár elég intenzíven vett részt a harctevékenységekben.

Szeptemberében elindul a „Cobra-hadművelet”.

13° DBLE 1. és 3. zászlóalja ismét a frontvonalban.

Decemberben a 2. zászlóalj újra csatlakozott a 13° DBLE-hez.

Az év végén egy új zászlóalj felállítása mellett döntöttek.

 

 

1950 

 

Az új év elején az eredeti három zászlóalj ismét együtt van.

 

Az 1.és 3. zászlóalj Hoc Mon-ban állomásozott, a szektor felügyeletéért feleltek.

A 2. zászlóaljat ismét elhelyezték a főerőtől, Chau Doc-ba.

 

1950. februárjában létrehozták a 13° DBLE 4. zászlóalját.

A Légió altisztjei alkották az állomány hivatásos részét, a legénységet antikommunista vietnámi önkéntesekből töltötték fel.

 

Február 10.-én a 13° DBLE 10 éves fennállásának alkalmából Monclar tábornok az egység zászlójára feltűzi a Medaille Militaire fourragére-jét és egy citationt is kap az egység.

Márciustól a hadműveletek folyamatosan követik egymást.

Az egység zászlóaljai harcolnak a "Potager-", "Normandie-", "Ramùadan-", "Trois-Provinces-", "Tulipe-" és "Neptune-hadműveletekben".

Szeptemberben a 4. zászlóalj több hadműveletben is részt vett Tranh Loc, Tra On, Phuoc Loc körzetében.

 

 

Az RC 4-nél lezajlott dráma után de Lattre tábornok 1950 végén átveszi az indokíniai parancsnokságot.

 

 

1951

 

1951. január 26.-án az 1. zászlóalj Rossi kapitány parancsnokságával An Hoa régióban a "Revanche-hadművelet" során kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

Az összecsapásban egy sebesült légióst veszítettek, 17 hadifoglyot ejtettek és 286 ellenséges katonát öltek meg.

 

1951. január-februárban a 2. és 3. zászlóaljat az ország északi részébe vezényelték, Tonkin tartományba, az 1. zászlóaljat Rach Tra, An Hoa, Tan Phu Trung körzetben vetették be.

A harcok mellett főleg a Vörös-folyó deltájának körzetében a De Lattre-vonalnak nevezett védelmi körzet megépítésében tevékenykedtek.

Mindeközben az összes viet minh támadást visszaverték.

 

A hadműveletek sorban követték egymást 1951. márciusától augusztusig: „Pamplemousse-", "Chenille-", "Pentagone-", "Tourbillon II-hadműveletek”.

1951. novemberében a 2. és 3. zászlóaljak részt vettek Cho Ben év Hoa Binh visszafoglalásában.

 

December 30.-án a 2. zászlóalj RC 6 mellett, két dombon beásott állásait a Fekete-folyó mentén viet minh támadás érte Hoa Binh körzetében, Xom Pheo településnél.

A 6. század minden nap kézitusát vívott az ellenséggel. A támadások január 7.-ig tartottak.

 

A 13-asok egyik tisztje Hoa Binh-nél

 

 

1952

 

A december 30.-án a 2. zászlóalj ellen megindult támadások új erőt vettek. január 7..-ről 8.-ára virradóra ismét hatalmas támadás érte a a megtépázott zászlóaljat.

A xom pheo-i támadás sorozat volt a 13° DBLE 2. zászlóaljának saját „Camerone”-ja.

A 2. zászlóalj 2 százada (250 fő) nézett farkasszemet a viet minh 6 zászlóaljával (5000 fő).

Az erőteljes támadások ellenére a zászlóalj megvédte a pozícióját.

A csatatéren 800 viet minh feküdt holtan, a légiósok 150 fegyvert zsákmányoltak.

 

A Groupe Mobile No. 2 egyik katonája Tassigny tábornok haláláról olvas, 1952 január, Tonkin

 

1952. februárban a viet minh győzelmével véget ért a közel három hónapig tartó hoa binh-i csata. Mindkét oldal nagy veszteségeket szenvedett.

A hoa binh-től visszavonuló 3. zászlóalj parancsnokát, Vaillant kapitányt kiváló teljesítményéért kitüntetik.

 

1952. márciusában elindult a "Mercure-hadművelet", amelyben részt vett a 2. és 3. zászlóalj az 1° BEP-el kiegészítve.

1952. júniusában a "Claudine- és Sandwitch-hadműveletekben" harcoltak a 13-asok.

1952. augusztus-szeptemberében Közép - Annam-ban a "Sauterelle- és Caiman-hadműveletekben" vett részt a 3. zászlóalj Vadot kapitány irányítása alatt, az 5° REI-vel és az 1° REC-el együtt.

A 13° DBLE  védvonala Song Moi falunál Hoa Binh körzetében, 1952

 

1952. októberben a 3. zászlóalj visszatért Tonkinba, eközben a 2. zászlóalj kemény harcokat vívott az ellenséggel Ninh Binh-nél.

1952. december. Megint egy új hadművelet, a "Bretagne" keretében a 2° REI két zászlóaljával együtt került bevetésre a 13-asok 2. zászlóalja.

Légiósok Song Moi mellett

 

 

1953

 

1953. január. Az "Artois-hadműveletben" a 2. és 3. zászlóalj a 2° REI két zászlóaljával együtt vett részt.

1953. február 1.-én a 13° DBLE 4. zászlóalját feloszlatták, katonáit besorozták a vietnámi hadseregbe.

 

A 3. zászlóaljat Na San-ba irányítják a helyőrség megerősítésére.

Júliusban a Cu Lao Le-szigeten vetik be őket a "Camargue-hadművelet" alatt.

 

A 2. zászlóalj a "Normandie-hadművelet" keretében a Bambusz-csatorna körzetében harcol.

 

1953. április-június között az 1. zászlóalj a Dau Teng közelében végrehajtott "Bearn-hadműveletben" vett részt.

1953. július 14.-i ünnepségen Barrou ezredes a fél-dandár zászlójára tűzi az egyik újonnan lenyert kitüntetés, a TOE fourragér-ját.

 

1953. szeptember-októberben a 2. és 3. zászlóalj az 1° és 2° BEP-el együtt részt vett a "Brochet-" és a "Mouette-hadműveletben".

Eközben az 1. zászlóaljat Tonkinba vezényelték, beosztották a GM 9 kötelékébe (Groupe Mobile 9).

A műveletek után a 3. zászlóaljat is a GM 9-be, a 2. zászlóaljat pedig a GM 4-be integrálják.

Szeptember 1.-én Guigard ezredestől Gaucher alezredes veszi át a 13° DBLE parancsnokságát.

 

M24 Chaffee harckocsi Indokínában, Song Moi falu mellett, 1952

 

1953. decemberében a parancsnokságot és 1. és 3. zászlóaljakat Dien Bien Phu erősségébe vezénylik.

A 3. zászlóalj a "Beatrice", az 1. zászlóalj a "Claudine" állást  foglalja el.

 

 

1954

 

1954-re az indokínai háború népszerűtlenné vált a francia lakosság körében, ám Franciaország belpolitikai helyzete miatt nem tudott elszakadni a konfliktusból.

Az Amerikai Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatást nyújtott Franciaországnak, 1954-re már a költségek 80%-át vállalva magára.

Az amerikai támogatás oka a viet minh erős kommunista jellege, valamint a felkelőknek Kínától és a Szovjetuniótól való támogatottsága volt.

Ennek ellenére a francia diplomácia többet próbált kiprovokálni: nyílt amerikai fegyveres beavatkozást, de ettől az amerikaiak elzárkóztak.

A kínaiaktól kapott, egyre nagyobb fegyverszállítmányoknak köszönhetően a viet minh modern haderőt épített ki, amellyel a gyarmati erők már nem boldogultak.

 

1954. februárban a 2. zászlóalj heves harcokat vív Phu Lao és Dong Lieu körzetekben.

 

1954. márciustól elkezdődött a Dien Bien Phu erőd haláltusája.

Az erőd elleni támadás első óráiban elesett Jules Gaucher alezredes, a 13° DBLE parancsnoka.

Közel 300 fős veszteséget szenved a 3. zászlóalj, a túlélők visszahúzódnak a fő védelmi vonalba.

 

A 13-asok 3. zászlóalja védte a "Beatrice" állást Dien Bien Phu-nál

 

A két odavezényelt zászlóalj teljesen felmorzsolódott, a csata végére megszűntek létezni.

A csata túlélői hadifogságba estek.

 

A fél-dandárt a DBP csata végére csak a csatából kimaradt 2. zászlóalj alkotta a nyár folyamán.. Ők a GM 4 kötelékében Phu Ly-ben állomásoztak.

 

1954. június 1.-én a már nem létező 3. zászlóaljat hivatalosan is feloszlatták, az 1. zászlóaljat ismét felállították és feltöltötték.

1954. júliusában a 2. zászlóalj még mindig harcban állt a deltavidéken, Luc Nam régióban az "Auvergne-hadművelet" keretében.

1954. augusztus 1.-én véget ér az indokínai háború.

 

1954. október 1.-én a 3° REI 3. zászlóalját átnevezik, ismét megalakul a 13° DBLE 3. zászlóalja.

 

 

1955

 

1955. májusában a 13° DBLE volt az utolsó francia egység, amely elhagyta Tonkint, Kokinkínába vezényelték át őket.

1955. júniusában, 9 évnyi folyamatos harc után hagyta el a fél-dandár Indokínát, visszaindultak Afrikába.

Az indokínai háborúban az egység elveszített 80 tisztet (ebből kettő parancsnokot), elesett 307 altiszt és 2334 légionárius. Más forrás szerint 80-107-2330 fős veszteséget szenvedtek halottakban, a megszámlálhatatlan sebesült és hadifogoly mellett.

 

 

A háború után az 1954. július 21-én megtartott genfi konferencia során Vietnamot ideiglenesen két részre osztották a 17. szélességi kör mentén.

Északon megalakult a viet minh ellenőrzése alatt álló, Ho Si Minh vezette Vietnami Demokratikus Köztársaság.

A Bảo Đại császár vezette déli országrészben Ngô Đình Diệm miniszterelnök ragadta magához a hatalmat és kikiáltotta a Vietnami Köztársaságot.

Megtagadta a békeszerződés alapján 1956-ra kitűzött országos választások megtartását, ami a vietnami háború kitöréséhez vezetett.

 

A 13° DBLE maradéka 1955 június-július folyamán megérkezett Algériába, a Zeralda laktanyába.