61° Bataillon Mixte Génie Légion

 

A Légió 61° vegyes műszaki zászlóaljának története

1971 - 1982

 

A CTL különítménye Millau-ban, Camp Larzac közelében, 1978. november 11.-én, a Fegyverszünet Napján 

 

A Légió egyik kevésbé ismert egysége volt ez a vegyes műszaki zászlóalj, nem harcoló alakulatként így is mély nyomot hagyott tevékenységük, munkájuk nyomát a francia haderő érzékelheti mind a mai napig. 

1968. elején az újjászervezett 1° RE légiósait átirányították Provance-ba, egy mészköves fennsíkra, amelyet Canjuers-nek hívnak. A fennsík Toulontól észak - keletre terül el.

A fennsíkon került hivatalos megalapításra az Idegenlégió utász százada 1968. március 1.-én (Compagnie de Pionniers de la Légion Etrangère, CPLE).

 

A CPLE és az 1. RE jelvényeit viselő légiós

 

Megalakulásuk után fő feladatul kapták Nyugat - Európa legnagyobb lőterének kiépítését a fennsíkon, ez a tábor és a komplexum lett a Camp de Canjuers.

A CPLE a reguláris 5° műszaki ezreddel (5° Régiment du Génie) látott neki a feladat megoldásának.

Később csatlakoztak még egyéb műszaki egységek is a csapathoz.

 

 

61° BMGL

 

CAMP DE CANJUERS

 

1971. január 1.-én a Canjuers-ban működő műszaki és építő egységeket összevonták, ezáltal megalakult a 61° Bataillon Mixte Génie Légion, a Légió 61° vegyes műszaki zászlóalja.

A "vegyességét" a reguláris műszaki és légiós műszaki század keverése adta.

Az új műszaki alakulat elődjének tekinthető a gyarmati "61° Bataillon Colonial du Génie", ennek az egyik légiósokkal feltöltött százada szintén, a "61/21 Bataillon du Génie" majd a későbbi, Tunéziában szolgáló "61° Bataillon combat du Génie" műszaki egység. A név és a hadrendi szám innen ered.

151 fővel alakult meg a zászlóalj magja a CTL légiós század: 6 tiszt, 23 altiszt, 122 légiós.

 

Col. Letestu, az 1. RE parancsnoka megszemléli Cpt. Doussau légiós-műszaki századát, 1970. december 15. 

 

A zászlóalj összességében 510 főből állt, parancsnokának a megalapításakor Debent alezredest nevezték ki.

 

A zászlóalj három századból és a parancsnoki törzsből állt:

• Törzs (Etat-Major)

Chef de Corps: LtCl. Debent

Cdt en secod: CdB. Bourges 

Chef des ST: CdB. Blot

Commandant major: Cpt. Marmet

Chef du bureau travaux: Cpt. Bironneau

Officier mécanicien:  Lt. Leroux

Médicin-chef: SLt. Martin

 

• Parancsnoki és kiszolgáló század (Compagnie de Commandement et des Services, CCS)

PK: Cpt. Tondeur

Helyettes: Lt. Vordy

 

• Mérnöki-építő század (Compagnie de Travaux Génie, CTG)

Pk: Cpt. Bariety

Helyettes: Lt. de Mauduit-Bert

 

• Légiós építő század (Compagnie de Travaux Légion, CTL)

Pk: Cpt. Dousseau (a CPLE korábbi parancsnoka)

Helyettes: Lt. Bernier

 

Legelső feladatukként kiépítették a canjuers-i tábor területét, hogy a civil építőipari cégek fel tudják építeni a laktanyát és a többi kiszolgáló létesítményt.

 

A canjuers-i tábor

 

Kialakították Auveine, Lagne, Amandiers és Chaudoin lőtereit, a déli és nyugati "övpályákat" és a harcjárművek mozgását biztosító nyomvonalakat.

Emellett meg kellett valósítani egy VTC utat (nukleáris rakományt szállító járművek számára), valamint az elkerülőutakat és az 555-ös út kiszélesítését, amely lehetővé teszi a tábor megközelítését.

Mindezen építkezések, különösen az utak és pályák szükségleteihez a légiósok és több százezer tonna építőipari sódert termeltek ki a petorgues-i és comboutaire-i kőbányákból.

 

Nehéz munkagépek Canjuersben

 

1971. áprilisában a 61° BMGL megkapta az új csapatjelvényét, de a légiósok az előd alakulatuk, a CPLE jelvényét is viselték az új jelvény felett.

Szokatlan módon a zászlóaljparancsnokok is átvették ezt a nem megszokott gyakorlatot.

Májusban az új csapatzászlót is megkapta az egység.

 

A CPLE és a 61° BMGL jelvényeit viselő légiós

 

A jelvény leírása ITT olvasható.

 

Col. Letestu LdH-el tünteti ki Cpt. Doussau-t, Canjuers, 1971. augusztus 30.

 

 

Cpt. Cattaneo századparancsnok, 1971. augusztus 30., két jelvénnyel és egy személyesen neki járó fourragérrel

 

Gen. Varlet, Gen. Chenel és Col. Letestu látogatása a 61° BMGL-nél Szent Borbála ünnep alkalmából, Canjuers, az 1. RE pionnierjeivel együtt ünnepeltek, 1971. december

 

1972. október 6.-án Debent alezredest, a zászlóalj első parancsnokát Bouchier őrnagy váltja az egység élén.

 

Debent alezredes átadja az egységet Gen. Varletnek

Debent alezredes búcsúzik a tisztjeitől

A régi és az új parancsnok

Bouchier őrnagy megkapja a 61° BMGL parancsnokságát Gen. Varlet-től

Búcsúbeszédek

 

 

Szent Borbála ünnepe, 1972. december

 

 

1973. május 22.-én Cpt. Cattaneo átadta a parancsnokságot Cpt. Gansmann-nak és 27 év után nyugdíjba vonult

1973. december 12.-én az 1. RE-nél a Viénot laktanyában is elbúcsúztatták

 

1973-ban Montferrat településen dolgoznak a zászlóalj egységei. A falu a tábortól délre található.

 

61° BMGL zúzógépe munkában, 1973

 

Pneumatikus fúró munkában

Zajlanak a munkák Canjuersben

 

A 61° BMGL a Kepi Blanc magazin címlapján, 1974. március, No.322

 

• 
• 
• 
• 
• 

A CTL épülete Canjuersben

 

Camerone-ünnepe, 1974

ACH. Kovalchuk-ot kitüntették a Médaille Militaire-el

 

1974. október 11.-én Bouchier alezredest Brunet őrnagy (később alezredes) váltja.

 

• 
• 
• 
• 

A parancsnokság átadása 1974. október 11.

A ceremónia során hivatalosan is megnyitottak egy 30 km-es utat, amely a tábor jövőbeni övvonalának részét képezte.

 

1974. december 4., Szent Borbála ünnepe, a századot Capt. Gansmann vezeti

1974. október 11.óta Cdt. Brunet a 61° BMGL parancsnoka

 

Elkészültek a létesítmények, a hadsereg egységei birtokba vehették az új tábort.

 

 

Harcban a bozóttüzekkel

Les pompiers de Canjuers

 

 

1975. január 1.-én megalapították Canjuers-tábor tűzoltó szakaszát, amelyet légiósok alkottak.

A tűzoltókat adjudant Ratzer vezette.

Beosztottai: három sergent, három caporal-chef, nyolc caporal, három 1.cl. légiós és tíz 2.cl. légiós.

A csapat átlag életkora 32 év volt.

A csapatot öt német, egy belga, egy kanadai, két spanyol, öt francia, egy holland, egy magyar, három olasz, két luxemburgi, egy mauritiusi, négy monacói és négy svájci alkotta.

A táboron belüli területeken és tűzeseteknél, de a tábor területén kívül eső utakon, szomszédos településeken és terepen és közúti baleseteknél is bevethetőek voltak.

A tűzoltó szakasz öt beavatkozó csoportból állt, melyeket egy rajparancsnok (CdG) és 4 vagy 5 légiós tűzoltó alkotta (sapeurs-pompiers).

Két rajuk 0-24-ben készenlétben állt, riasztástól számított 30 mp-en belül kivonultak a riasztásra. A másik három raj a számukra kijelölt területet felügyelte a lőtér adott területén.

Minden beavatkozó csoport rendelkezett egy 3000 L-es tartályos GMC  teherautóval, egy habos oltóanyaggal töltött teherkocsival, két Guinard típ. motoros szivattyúval, egy rádiós jeep-el, egy egy GMC "szerkocsival", melyen a kéziszerszámok, barlangász, alpinista és egyéb szükséges speciális felszerelés szállítására volt rendszeresítve.

A folyamatos képzés, az eszközök karbantartása minden napos elfoglaltságot nyújtott a tűzoltóknak.

Altisztjeiket a draguignan-i vagy a boulouris-i tűzoltóságokon képezték tovább.

 

A 61° BMGL tűzoltó-légiósai

 

1975-ben és 1976-ban több projekt valósult meg, például helikopterleszálló zóna, akadálypálya, MILAN páncéltörő rakéták kilövőállásai és tüzérségi megfigyelőállások is megépültek.

1975. májusában Cpt. Gansmannt Cpt. Stemberger váltotta fel a légiós CTL század parancsnokaként, őt 1976. októberében Cpt. Pierquin (nem légiós, eje tiszt, 9. RCP) követte.

 

1975. december 5., Szent Borbála ünnepe, a század élén Cpt. Stemberger

 

1976. októberében Bissonnier alezredes vette át a 61° BMGL parancsnokságát Brunet alezredestól.

 

LtCL Brunet a parancsnokság átadásakor, 1976

LtCL Bissonier a 61° BMGL új parancsnoka, és LtCL Brunet utódja

 

1976. október 1.-én Cpt. Stembergert Cpt. Pierquin (nem légiós, eje tiszt) váltotta fel a légiós CTL század parancsnokaként

 

LtCL Brunet leszerelt a légiótól 1976. október 25.-én

 

1977-ben LT. Phong, LT. Mey, LT. Truc, LT. Bustos légiós szakaszai befejezték a Lagnes harckocsi lőteret, Amandiers lőteret és a Guent merülő gázlót.

A Berliet T30-as tehergépkocsikkal több ezer tonna követ, földet és anyagot szállítottak a helyszínekre.

 

61° BMGL szemle, munkára kész

Amandiers lőteret

Lagnes harckocsi lőtér

Lavaugine "körút"

Guent merülő gázló

Notre Dame tankátjáró

 

 

Camerone ünnepe, 1977

Az ünnepi futáson 120 résztvevő tudta le a 6 km-es távot. Strandröplabda és egyéb sport programok várták a felvonulás után a légiósokat

 

Szent Borbála ünnepét 1977. decemberében Canjuersben a 61° BMGL a hagyományaikhoz híven az 1° RE zenekarával és más műszaki egységek küldöttségével töltötték. Az ünnepen részt vett Gen. Riera is.

 

1978. júliusában a vegyes zászlóalj befejezte a munkálatokat a tábor területén.

 

Péntek délután, a munka véget ért.

 

Hét év kemény munkája során lenyűgöző eredményeket értek el:

• 600.000 m3 földet mozgattak meg,
• 800.000 m3 anyagot szállítottak el,
• 400.000 m3 építőipari sódert termeltek ki,
• 110 km utat,
• 110 km útszakaszt,
• 50 gázlót és betonpillért a harckocsiknak,
• 4 szabadtéri táborhelyet (egy-egy ezredre, azaz kb. 1000 főre),
• helikopterleszállási zónát építettek ittlétük alatt.

(Számok forrása: Gen. Perrot, régiós műszaki főpk. 38. sz. napiparancsa, 1978. július 19.)

 

A tábor területe kb 35.000 hektárt tesz ki.

 

1978. július 26.-án, 10 órakor kezdődő ünnepségen búcsúzott el a zászlóalj a canjuers-i tábortól.

 

Adieux Canjuers! a 61° BMGL utolsó szemléje Canjuersben

A CTL altisztjeinek egy része, jobb szélen Adjudant-chef Kiessling

Főtisztek a búcsúztatáson

Légiós és műszaki katona a zászlónál

 

 

1978. augusztus 25-én Cpt. Llorens kapitány átvette a CTL parancsnokságát Cpt. Pierquin-től.

 

 

A munkálatok végeztével a táborban a 61° BMGL-t felváltotta a későbbi 6° REG (1°REG) elődje, a Compagnie Renforcée de Travaux Routiers de la Légion Étrangère, CRTRLE.

 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

 CAMP DU LARZAC

 

1978. augusztus 29.-én 61-eseket áthelyezték Camp du Larzac-ba (Camp la Cavalerie), hogy felújítsák az ottani katonai tábort is (itt állomásozik jelenleg a 13° DBLE).

"Au Revoir Canjuers, Bonjour Larzac!"

 

Bevagonírozás.

Közúton és vasúton történt az áttelepülés.

Larzacba érve a kirakodás után meg is kezdődtek a munkálatok.

 

1978. október 17.-én LtCL Bastian lett az új parancsnok.

 

 

LtCL. Bastian. Érdekesség: a gallérján a "61"-es szám van a légió gránátja helyett.

 

LtCL. Bastian első napiparancsa

 

A CTL különítménye Millau-ban, Camp Larzac közelében, 1978. november 11.-én, a Fegyverszünet Napján

 

Egészen decemberig tartott az áttelepülés.

 

Szent Borbála ünnepe és Col. Block látogatása a zászlóaljnál, 1978. december 1.

 

 

1978. december 14.-én Gen. de Quatrebarbes látogatta meg a 61° BMGL-t Larzacban...

 

...kicsit később, december 22.-én Gen. Goupil is tiszteletét tette... sűrű volt az év vége...

 

A 61° BMGL karácsonyi installációi az 1978-as ünnepre

 

Ismét a Kepi Blanc magazin címlapján, 1979. március, No.377

 

1979-80-ban javában zajlottak a munkák Larzacban.

Úthálózatot, parkolókat és fő feladatként az ALAT területének kialakítása volt a napi rutin része.

 

Camerone ünnepe a zászlóaljnál, Larzac, 1979. április 27.

 

1979. augusztus 31.-én a CTG élén is parancsnok váltás volt, Cpt. Ricard átadta a parancsnokságot Cpt. Calaisnak

 

Gen. Chadal meglátogatta a zászlóaljat 1979. szeptember 5.-6.-7.-én

 

Szent Borbála ünnepe, 1979. december 7.

 

61° BMGL karácsonyi makettek

 

Camerone ünnepe, 1980. április 30., Camp du Larzac

 

1980. május 27.-28.-án a zászlóaljat Gen. Hotton inspiciálta

 

1980. augusztus 25.-én Capt. Bustos váltotta Cpt. Llorens-t a CTL parancsnoki posztján.

 

Cpt. Llorens elhagyta a légiót

 

1980. szeptember 16.-án Gen. Goupil látogatta meg a zászlóaljat

 

1980. szeptember 18.-án a CCS élén Cpt. Bailly-t Cpt. Copin követte

 

 1980. szeptember 21.-én hatalmas esőzések és áradások súlytották Millau régiót.

A helyreállítási munkákban és a helyi gazdáknak történő segítségnyújtásban, kukorica szedésben, zsákolásban segítkeztek a légiósok és a 61° BMGL műszaki katonái.

Egészen október elejéig tartottak a munkálatok 40 hektáron

 

 1980. szeptember 25.-én a 61-esek légiósai kétnapos bivakoláson vettek részt az ALAT számára kiépített táborban.

Eközben a 2° REP CEA légiósaitól megkapták első átképzésüket az új FAMAS-ra.

 

 

1980. október 7.-én Gen. Lardry is meglátogatta a 61° BMGL légiósait

 

1980. októberében LtCL Bironneau lett a 61° BMGL parancsnoka.

 

Szent Borbála ünnepe 1980. decemberében

 

1981-elején folytatódott az ALAT terület finomítása, öt szabadtéri táborhely készült (ezred kapacitású) és a L’Hospitalet vasútállomás fejlesztése is megvalósult.

L’Hospitalet vasútállomás fejlesztése

 

1981. március 22.-én elindult Larzacban a CME képzés, amin a 61° BMGL légiósai is részt vettek.

Ki is próbálhatták a lőtereket és a pályákat, amiken eddig dolgoztak.

CME tanfolyam (tizedes-képző)

 

 1981. április 17.-én ismét inspekció volt a 61-nél, Gen. Lardry látogatta meg a zajló munkálatokat

 

 

Camerone ünnepe, 1981. április 31., Gen. Bock szemlézte a csapatokat.

 

Camerone ünnepi sportrendezvények a 61-nél

 

1981. május 19. Gen. Gilliot inspiciálja a zászlóaljat

 

1981. június hónapot a CTL légiósai képzéssel töltöttél, lövészet, robbanóanyag kezelés és sport töltötte ki a napjaikat.

 

 

CAMP DE LA COURTINE

 

1981. július 8.-tól októberig a zászlóalj CTL századát átirányították Camp de la Courtine-be, műszaki munkálatokra, ahol a MILAN páncéltörő rakéták lőterét alakították ki.

A CTG század Camp de Caylusba, majd Sougesbe települt, csak a CCS maradt Larzacban.

Ettől az időponttól a zászlóalj századai külön tevékenykedtek.

 

A CTL konvoja, indulás La Courtine-be

 

Rengeteg anyagot kellett megmozgatniuk.

Az addig is lőtérnek használt terület földmunkáit egy tűzszerész egység felügyelte.

 

D9-es munkagépek "akcióban"

 

MILAN lőtér

 

Augusztus 4.-én Gen. Lardry megtekintette a 61-esek munkáját.

 

 

1981-ben a 61° BMGL szétszóródott egységei 11 új építkezést indítottak el, az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig.

 

A gép és járműpark rendszeres szervizelése és karbantartása is mindennapos munkát adott a légiósoknak.

 

1981. szeptember 26.-án a légiósok maroknyi csapata hosszútávfutó versenyen vett részt.

 

1981. október 20.-án a la courtine-i Városházán egy fogadás keretein belül búcsúztatták el a 61° BMGL légiósait, megköszönve a munkájukat.

 

1981. novemberétől 1982. márciusig a CTL a Camp des Garrigues-ben végzett munkákat.

Novemberben egy hét alatt megtörtént az áttelepülés vasúton és közúton.

 

Nimes Saint-Cézarie

Nehézgépek Nimes utcáin...

Az inspekció sem maradhatott el... Gen. Lardry és LtCL. Bironneau

 

15,000 m3 területű lőteret építettek, illetve 7 km-nyi utat készítettek a harcjárműveknek, 20 hektárnyi bozótost tisztítottak meg.

Topográfiai felmérés 

 

Inspekció inspekciót követett... A tábornokok mindig ráértek...

 

1981. december 2., Gen. Georges

 

1982. februárban Gen. Marinelli ért épp rá....

 

1982. áprilisában a CTL visszatért Camp de la Courtine-be, egészen októberig.

 

Az utolsó Camerone ünnep La Courtine-ban zajlott le.

 

Courtine-ban szimulált városi gyakorlóterepet építettek, a MILAN kilövőállások építését folytatták, árokrendszereket és 35 km-nyi utat építettek.

A teljes 61° BGML-t 1982 áprilisában elkezdték átcsoportosítani és átszervezni.

 

1982. július 12.-én tartották az utolsó ünnepséget Larzacban, ekkor a zászlóalj hivatalosan is távozott a táborból.

 

Dícsérőlevél

 

A reguláris mérnöki és műszaki katonákat átirányították az egységtől Camp de Mourmelon-ba, ahol az újonnan megalakuló reguláris 72° Regiment du Génie műszaki ezred magját alkották.

 

 

A CLT önálló, autonóm egységgé vált, parancsnoka Cpt. Kampmeyer lett, október végéig Camp La Courtine-ben maradtak.

1982. október 31.-én a 61° BMGL-t feloszlatták.

 

A CTL csapatzászlója

 

November 2.-án a CTL-is feloszlatták Aubagne-ban, az egység zászlója a Légió Múzeumában került elhelyezésre.

 

Col. Bironneau leadja a csapatzászlót a Múzeumba

 

Véget ért annak a zászlóaljnak a története, amely Nyugat-Európa legnagyobb katonai táborát építette.

 

A légiósok egyszerre elit katonák és szakképzett építők – akárcsak őseik a Római Birodalomban, illetve elődeik Észak-Afrika homokjában vagy Indokínai dzsungelében.

 

Források:

Képi Blanc magazinok

P. Dufour: Génie-Legion