A loyada-i túszmentő akció
1976
Az 1978-as Kolwezi eseményeket megelőzően két évvel 1976-ban a légiónak volt egy másik túszmentő akciója, mely jóformán feledésbe merült.
1976. februárjában a 2° REP és a 13° DBLE Djibouti-ban egy sikeresnek mondható túszmentésben vett részt a GIGN-el karöltve (Groupe d’intervention de la gendarmerie nationale).
TFAI
Afrika szarvánál Franciaország gyarmatosította ezt a területet, miután a szomáliai és afar uralkodó szultánok különböző szerződéseket írtak alá és földeket juttattak francia kézre.
A területet Francia Szomáliföld-nek neveztek el (Côte française des Somalis).
A terület mellett délebbre brit és olasz fennhatóságú birtokok is létrejöttek (Brit – és Olasz-Szomália).
A terület 1946 után Franciaország birtokává vált.
1967-1977 között TFAI - Territoire français des Afars et des Issas néven létezett a terület (Afarok és Isszák francia területe), majd 1977-ben Djibouti-ként vált független országgá.
FLCS
Front de Libération de la Côte des Somalis - FLCS gerilla szervezetet 1963-ban hozták létre.
Politikai és katonai szervezetként Francia Szomália/TFAI felszabadításáért és Szomáliához csatolásáért küzdöttek.
Első terrorcselekményüket 1970-ben követték el a fővárosban, egy bár felrobbantásával.
1974-75-ben tüntetések megszervezésével hívták fel magukra a francia államapparátus figyelmét.
1975-ben elrabolták a francia nagykövetet, akit két bebörtönzött FLCS tagért cserébe szabadon engedtek.
1975. december 31.-ével függetlenségi tárgyalások kezdődtek Párizsban a francia fél és a TFAI tisztviselői között.
A tárgyalások eredményei a TFAI számára kedvezőtlenül alakultak, jelezték kifogásukat a felettes szervezetnek, de eredményt nem értek el.
Ezért a FLCS gerillaszervezet harcosai úgy döntöttek, felhívják a figyelmet egy akcióval a tarthatatlan helyzetükre.
1976. február 3.
Kora reggel az Ambouli Nemzetközi Repülőtérnél fekvő 188. (Katonai) Légibázist elhagyta egy katonai tulajdonban lévő autóbusz.
A buszon egy sofőr, egy kísérő tanárnő és 31 francia gyermek tartózkodott, akiknek a szülei a francia kormány alkalmazásában álltak.
Elrabolva
7:15-kor a FLCS harcosai megállásra kényszerítették és eltérítették a buszt, túszul ejtve a buszon tartózkodókat.
A sofőrt kényszerítették, hogy a Szomália és TFAI határán fekvő Loyada településre vezesse a járművet.
A településen volt az egyetlen hivatalos határátkelő a két ország között.
A francia oldalon a 13° DBLE légiósai biztosították a határt.
A túszejtők a két ország közötti „senki földjére” irányították a buszt, ahol a szomáliai határőrök őrhelyétől pár tíz méterre álltak meg. A szomáliai őrhelyet egy MG 42-es géppuska védte.
Itt álltak elő a követeléseikkel.
Az összes bebörtönzött FLCS tag szabadon bocsájtását és a franciák kivonulását követelték TFAI-ból, különben a buszon tartózkodó összes gyereket megölik.
A francia hatóságok riadóztatták a területen tartózkodó légiósokat és a kontinensen a GIGN-t.
1975. decemberétől TFAI-ban vett részt rotációs alapon egy rövid időszakú kiküldetésben (MDC) a 2° REP 2° CIE is, Soubioru kapitány vezetésével, így az ejtőernyősök a 13° DBLE részét képezték az adott időszakban.
A helyszínre érve a 2° REP és a 13° DBLE mesterlövészeit (13° DBLE 1° CIE) a megállított busztól kb. 250 m-re fekvő GNA őrhelyen állították fel.
A GNA - Groupement Nomade Autonome francia és helyi önkéntes erőkből álló rendvédelmi szervezet volt.
A 2° REP légiósa figyeli a buszt
A 2° REP ejtőernyősei a GNA őrhelytől balra eső pálmaligetben helyezkedtek el.
Itt lett felállítva az akció parancsnoki főhadiszállása is.
Az akció vezényletét a TFAI-ban állomásozó francia erők főparancsnoka, Pierre Brasart tábornok vette át.
A helyszín:
1. Szomáliai géppuskaállás
2. Szomáliai őrhely a határátkelőnél
3. Az autóbusz a túszokkal
4. Határátkelő
5. GIGN mesterlövészek pozíciója
6. GNA őrhely, toronnyal, légiós mesterlövészek pozíciója
7. Brasart tábornok harcálláspontja
8. A Légió tartalék elhelyezési körlete
9. A 13° DBLE harcjárműveinek és a GM járműveinek helye
Az akcióhoz csatlakozott a (helyi) Motorizált Csendőrség – GM (a francia Csendőrség katonai keretek között működő rendvédelmi egysége) egy szakasza is Viard master-sergent vezetésével.
Gépjárműveiket a busztól kb. 500 méterre nyugatra parkolták le.
A délután folyamán a 2° REP századához erősítésként megérkezett a 13° DBLE egy százada is.
A Motorizált Csendőrök járművei mellett várakoztak a 13° DBLE felderítő századának (ER) Panhard AML harcjárművei is.
A határ másik oldalára is megérkeztek a felvonuló szomáliai erők, a két oldal „farkasszemet nézett egymással” a szögesdróton keresztül.
Estére riadóztatták a Korzikán állomásozó GOLE-t is (Groupement opérationnel de la Légion étrangère - a Légió beavatkozó egysége).
1976. február 4.
Reggel 6:00-ra megérkezett a településre a GIGN egysége.
A GIGN-t 1974-ben alapították magasan képzett antiterrorista egységként.
Az érkező csendőrségi taktikai egységet Christian Prouteau hadnagy vezette, vele érkezett még 8 mesterlövész is.
Ez volt az egység első külföldön végrehajtott akciója.
A csendőr mesterlövészek a pálmaliget előtt kerültek pozícióba.
A túszejtők és a busz eközben nem mozdult, de szomáliai oldalról 3 főnyi „erősítés” érkezett a túszejtőkhöz.
Délben Korzikán a GOLE az utolsó ellenőrzést végezte az indulás előtt.
15:45-kor megérkezett a parancs a gyermekek kiszabadítására.
Megkezdődött az akció.
A GIGN mesterlövészei egy összehangolt tűzcsapással kiiktatták a túszejtőket, de a lövésekre a szomáliai őrhely géppuskaállása tüzet nyitott a francia oldal irányába.
A mesterlövészek tüzelése alatt a 2° REP légiósai a nyílt terepen frontális támadást indítottak a busz irányába, közben szemből a szomáliai géppuskafészek tüzelt rájuk.
Ritka kép:
A 2° REP légósai rohannak a busz felé, közben a 13° DBLE AML-jei támadásba lendülnek
A 13° DBLE Panhard AML-jei mozgásba lendültek, és a szomáliai a géppuskafészket támadták, összpontosított tüzükkel kiiktatták a tűzfészket.
16:05-kor az akció véget ért.
Bámészkodók a helyszínen
A GOLE indulását elhalasztották. Csak 5.-én reggel indultak TFAI-ba.
A túszejtés mérlege
7 FLCS gerilla meghalt
1 szomáliai katona meghalt (a későbbi, szomáliai hivatalos közlemény szerint 6 szomáliai katona esett el)
Egy 5 éves kislány, Nadine Durand a tűzharcban meghalt.
5 gyermek megsérült, ebből ketten súlyosan. Az egyik súlyos sérült Valérie Geissbuhler, egy német származású volt légiós unokája napokkal később egy Párizsi kórházban belehalt a sérülésébe.
A kislány volt a túszdráma második, de szerencsére utolsó halottja. Február 13.-án Aubagne-ban temették el.
A sofőr és a kísérő tanárnő szintén megsérült.
A kimentett és elszállított gyermekek
Doucet hadnagy a 2° REP 2° CIE hadnagya a frontális támadásban súlyosan megsebesült.
Az egyik gyermeket, a 7 éves Frank Rutkowski-t elrabolták, átvitték a szomáliai határon, Hargeisá-ban tartották fogva.
Hosszú tárgyalások eredményeként pár nappal később elengedték, bevitték a mogadishu-i francia nagykövetségre.
Február 6.-án a kimentett gyermekeket Párizsba szállították.
A lefoglalt szomáliai és FLCS fegyverek
A terrorizmus a '70-es években új szintre lépett.
A fegyveresek bár eltérő indokokkal, de egyre merészebb akciókba kezdtek.
Bombák robbantak, gépeket térítettek el, politikusokat, sportolókat öltek halomra...
Az áldozatok száma nőtt, és a világ megtanult együtt élni a hasonló történésekkel..
A "különlegesek" felértékelődtek, új technikák és eljárások kerültek kidolgozásra, amelyeket a mai napig használnak.
A 2° REP is hamarosan hasonló helyzetbe került 1978-ban Kolweziben, a sikeres beavatkozás eredményeként a Légió reputációja kezdett helyreállni.
A GIGN egyre profibbá vált, a fundamentalisták elleni következő jelentősebb bevetésére Mekkában került sor 1979-ben..
A lista folytatódhatna a mai napig...
