Section d'épreuve de la Légion Étrangère - SELE

Az Idegenlégió büntető - szakasza

Section d'épreuve

de la Légion Étrangère

Az Idegenlégió büntető - szakasza

A szakasz Korzikán, Corte városához közel, St. Jean-nál létesült, a sziget belsejében, és a Légió "börtöneként" működött 1969 és 1976 között.

A történelmi események okán az Idegenlégió kénytelen volt elhagyni Afrikát, ekkor egy átmeneti megoldáskánt Korzika szigetén állomásozott a Légió ezredeinek és alakulatainak egy része.

Lazult a fegyelem, megnőtt a dezertőrök száma, egyre több volt a vétség.

A hírhedt colomb-béchar-i és más légiós büntetőalakulatok utódjaként hozták létre a büntető szakaszt a szigeten, a légiós körökben csak "L'éprevue"-nek nevezett egységet.

Az alakulat feladata a "balhés" légiósok megtörése volt. Az oroszlánként bekerülő harcosokból kezes bárányokat kellett faragniuk...

Section d'épreuve de la Légion Étrangère - SELE

A szakaszba nem ok nélkül került a légiós..

Tolvajok, dezertőrök, tisztekre rátámadó légiósok, a fegyelem ellen többszörösen vétők kerültek ide.

A körlet főkapuja St. Jean-nál... "Ki itt belépsz...."

Az átlagosan 30 főnyi, kopaszra nyírt "különítmény" kíméletlen ízelítőt kapott a Légió "kemény és sötét" hagyományaiból.

Mindennapos büntetési forma volt a kikötés, a bokára erősített vasgolyó és súlyos láncok viselése, különböző kínzások és a büntetésből kiszabott kemény fizikai munka.

A koncentrációs táborokhoz hasonló állapotok uralkodtak.

Azt hiszem mindent elmond az a tény, hogy az alakulatnál szolgáló tiszteket, altiszteket és légiósokat csak "kápó"-ként emlegették..

Volt elítélt aki belehalt, volt aki maradandó fogyatékosságot szerzett, vagy beleőrült a bánásmódba.

Az alábbiakban Michel rajzai/képei kerülnek bemutatásra a SELE bugyrairól...

Bal oldalon a rabok megtöréséhez ("répression") használt épület. A "kazamatákkal" és a "hűtőszekrénnyel". Jobb oldali a "normál" ("ordinaire") barakk.

A "kazamatákban" (egyszemélyes cellák alaktanya alatt) 2-3 naptól 8 napig, esetenkként 15 napig tartották fogva a büntetés alatt állókat. A padlóra beszórt csekély élelem nem mindenkinek volt elegendő... légiósok haltak meg a "magánzárkában"...

A "hűtőszekrény"... Télen a zárka alját hideg vízzel permetezték és a tetőablakot nyitva hagyták... a ruhátlan foglyok fagyoskodtak...

A rabok követ törnek és cipelnek, kerítést és épületeket húznak fel és bontanak el...

Munka a "kőbányában" és a "vonatozás" a "Nagy Nyolcasnál"... A "vonatozásnál" a fogvatartottak az előttük álló fogoly vállaira tett karokkal futnak körbe-körbe... a kép jobb oldalán kőtörés (apró, zúzalékos kövek készítése a tiszti golfpályához....). A bal oldalon egy ritka, de kimerítő büntetés... a 70 kg-os kovácsüllő fej fölé tartása kinyújtott karokkal... az ellenszegülők büntetése...

A "domb".. kövekkel fel, kiborít, vissza le.. aztán megint fel... kimerülésig... céltalan és pedagógiai szándék nélküli büntetés a fizikai megtörés eszköze

A "kikötözés".. évszázados megalázó katonai büntetésforma... hasonló képeket láthattunk a német lágerekben is... illetve máshol is... egy kis francia Gulág... a kikötözött nyakában egy 4-5 kg-os súly, dróttal a nyakhoz kötözve.. hogy ne aludjon, vagy lankadjon a folyamatosan állni kényszerített rab... folyamatos fuldoklás..

Kúszás-mászás és fizikai atrocitások... mindenáron megtörni... szadistáknak ideális munkahely...

Eközben a közvéleménynek fogalma sem volt a világ eme sötét bugyráról...

A SELE képekben..

A tábor a '70-es években

A birtok makettje pár évvel későbbről..

A szakasznál használt láncok

Kikerülve a szakaszból egy kórházban..... Serge légiós 2 x 6 hónapot töltött a szakaszban

Montázs... a fenti kép pontos helyszíne a barakkok mellett..

Kikötés, mint fegyelmező módszer a SELE-nél

Kemény élete volt a raboknak.., 1976, futólépésben a rabok és őrzőik

A "domb"... a kép jobb oldalán, középtájon két fogoly követ tör. A jobb oldal két szélén látható két fehér kepis őr is... biztonságos távolságban...

A leleplezés

Henry Allainmat francia újságíró 1975-ben Calviban készített riportokat, de ezeknek semmi köze nem volt a Légióhoz.

Barangolása és anyaggyűjtése közben a város bárjaiban a 2° REP légiósainak beszélgetéséből egy eddig ismeretlen információhoz jut, mely szerint kegyetlen dolgok történnek St. Jean környékén megtalálható légiós táborban, a büntető - szakasz kötelékében.

Szóba elegyedik a légiósokkal, akik mesélni kezdenek...

Michel Trouvain

Közülük az egyik Michel Trouvain, (légiós nevén: Marcel Terrier), aki elmeséli neki borzalmas élményeit, amelyeket a táborban tapasztalt.

(A kezdő képen látható grafikán Michel Trouvain szerepel.)

Trouvain egy balhés fiatalkor után a csendőrségi fogdában ülve lett figyelmes a Légió toborzó plakátjára 1970-ben. A kilátástalan helyzetét átgondolva Philippe nevű cimborájával együtt másnap jelentkezett a toborzóirodán.

Aubagne után a korzikai Grossetti-laktanyába kerül, ahol szembesült a légió valóságával, brutalitásával, a belépett maffiózókkal, csibészekkel..

Légiósként megjárta a Comore-szigeteket, Csádot, Djiboutit.

Djiboutiban a tiltás ellenére dokumentálni kezdte a légiós mindennapokat, fotókat és jegyzeteket készített, amelyek később nagy bajba sodorták. Itt Jemen irányába megpróbált dezertálni, de elfogták.

A tiltott fényképek miatt átirányították "üdülni" 3 hónapra a büntető-szakaszba a meggondolatlan légióst.

Szabadulása után, már az egységéhez visszahelyezve futott össze az egyik bárban az újságíróval a testileg és lelkileg meggyötört légiós.

Allainmat jegyzetel és nyomozni kezd.

Felkeresi a körzetet, titokban fotókat készít a táborról és a rabokról (lásd fenti képek).

Az újságíró érzi, hogy nagy story lesz a történetből....

Kis idő múlva "robban a bomba".

Allainmat egy könyvben írja le a történetet, amelyet egyesek hitetlenkedéssel fogadnak.

Az embertelen körülmények megismerése megrázza a francia közéletet.

A Légió reputációja a mélyponton van.

A könyv nyomán a közvélemény és az újságírók hada kellemetlen kérdéseket tesz fel a politikusoknak és a Légió vezetőinek.

Angol újságcikk a leleplező riportkönyv megjelenése után, 1977. március

Az egyre erősödő nyomás miatt a büntető - szakaszt a könyv megjelenése után pár hónappal hivatalosan megszüntetik.

Michel Trouvain, alias Marcel Terrier 2015-ben

A SELE napjainkban

A rossz emlékű körlet romjai a mai napig megtalálhatóak.

Az elítéltek a II. világháborúból megmaradt fém barakkokban laktak.

A barakkok maradványai is a mai napig állnak a területen (St. Jean), ami jelenleg részben elhagyatott, részben lőtérként és kiképző területként funkcionál.