A Francia Idegenlégió - Gyűjtői blog
Szűrös Iván: Légió mindhalálig (?)
Könyvajánló
Szűrös Iván:
Légió mindhalálig (?)
A Szűrös könyv az alábbi könyvnek az újra-kiadása:
Szatmáry Imre:
Megszöktem a légióból
Idézet:
„Nagyon összekuszálódtak a dolgok, már gyakorlatilag végképp kicsúszott a talaj a lábam alól, egyetlen "probléma” az életem. De én az az ember vagyok, aki leül és várja a semmit. Aktívan kell fellépni a sors kihívása ellen!
Miután mindent meghánytam-megvetettem és mivel európai vagyok, csak egyetlen lehetőséget látok magam számára. IDEGENLÉGIÓ."
Majdnem szó szerint megegyezik a fenti könyvel...
Verseghy, Szolnok, 1993
208 oldal
ISBN: 9638452005
Szatmáry Imre: Megszöktem a légióból
Könyvajánló
Szatmáry Imre:
Megszöktem a légióból
Idézet:
"Az Idegenlégió a modern zsoldostörténelemnek olyan „állócsillaga” amely másfél évszázados ragyogás, vagy inkább pislákolása elteltével sem hullott alá. Gyűjtőhelye a világ legkülönfélébb országaiból, nemzeteiből odavetődött illetve odamenekült kalandoroknak, lecsúszott egzisztenciáknak elcsapott katonáknak, keresett bűnözőknek – mindazoknak akiknek a pusztítás, a megfélemlítés kalandos szórakozás vagy egykedvűen végezhető munka.
Egy magyar egyetemista fiatalember kalandra vágyott, felkerekedett, és két évig a légiósok egyenruháját hordta, mígnem dezertált. Róla szól e könyv.
A filmszerűen pergő események sodrában többek között olvasható: "Olyan emberek mint mi, akik elhagyták hazájukat-később nevüket –, akiknek se szállásuk, se kenyerük, az Idegenlégió az ígéret földjének tűnt.
Aki megpróbálta, az tudja, hogy csínján kell bánni a mítoszokkal, olvasmányélményekkel. Az úgynevezett szupermanok nincsenek, és soha nem is voltak. Nem lehet, és nem is igaz, hogy minden légiós csupa izom, félelmetes kinézetű, marcona alak, aki kettétöri akár a vasrudat is, akiknek a hátán fát lehet vágni, vagy üvegszámra vedeli a piát, és számolatlanul „fogyasztja” a nőket…meg más efféle marhaságokat. Mindez legendának jó, de a valóság sokkal prózaibb…"
Zrínyi Katonai, Budapest, 1989
206 oldal
ISBN: 9633270448
Van egy újra-kiadása a könyvnek:
Szűrös Iván: Légió mindhalálig (?) címmel.
A Nuutania börtönlázadás leverése
Francia Polinézia, Tahiti, 1978
A Nuutania börtönlázadás
leverése
Francia Polinézia, Tahiti, 1978
A Nuutania börtön (Centre pénitentiaire de Faa'a-Nuutania) Francia Polinézia legnagyobb ilyen jellegű intézménye.
A börtön Tahiti szigetének északi részén fekszik, nem messze a Tahiti Nemzetközi repülőtértől.
A mai napig működik.
1978. január 14.-én az 5. RMP légiósait vezényelték ki a börtönben kitört lázadás megfékezésére.
A lázadásban két fogvatartott halt meg.
Nem egy "megszokott" börtönlázadás volt, amely nem a fogvatartottak életkörülményei, vagy a börtönőrök kegyetlenkedései miatt tört ki.
A lázadók a francia fennhatóság, és a francia nukleáris kísérletek megszüntetését követelték.
Az önállóság megszerzése, a függetlenségi követelések egyre erőszakosabb formát öltöttek.
A börtönlázadás is ebbe a sorba illik bele.
A légiósok segítségével hamarosan helyreállt a rend...
A börtönlázadás előtt
A lázadás előtt a nemzeti közrend megzavarásának egyik "szabadságharcosa" Charlie Ching nevű "terrorista" volt.
Charlie és másik hat tahiti származású fiatal megalapította a "Te Taata Tahiti Tiama" - "Tahiti Szabadságáért" nevű szervezetet.
A "maréknyi lázadó" fegyverekkel és robbanószerrel harcolt a francia elnyomás ellen.
Tevékenységükhöz köthető a Papeete postahivatalba eljuttatott csőbomba, illetve Pierre d'Anglejan-Chatillon haditengerészeti kapitány 1977-ben történt meggyilkolása.
Cselekményeiket ők is a függetlenség elnyerésének égisze alatt követték el..
A kis csapat tagjait 5-től 20 évig terjedő kényszermunkára ítélte a bíróság.
1979-ben a bírósági ítéletet semmissé tették.
Charlie bilincsben
Az áldozat
Interjú Charlie Ching-el
A börtön napjainkban...
A börtön a Google Maps-on.
Igen, ez is Tahiti.....
Zsoldos Zoltán: Idegeslégió
Könyvajánló
Zsoldos Zoltán:
Idegeslégió
Idézet a könyvből:
"Egy társam az ebédlőben felemelte a tányérjáról a félbevágott citromot. – Figyelj jól! A kezem a légió, a citrom pedig a légiós. Elkezdte kezével a citromot préselni addig, míg az utolsó csepp is elhagyta a sárga héjat. Majd eldobta a maradékot. Ennél jobb példát nem lehet találni arra, hogy milyen hatással van az emberre a légió. Mindent kiprésel belőled, majd soha többé nem leszel az, aki voltál. Az életedből elvesz valamit. Vagy többet, vagy kevesebbet. Az is lehet, hogy mindenedet.
A légióról szóló könyvem kissé másként sikeredett, mint a többi hasonló témájú könyv. A mindennapokat akartam bemutatni, mert az tölti ki az ott élők életér a hét hét napján és a nap huszonnégy órájában. Az ördög a részletekben lakozik."
Totem, Budapest, 2001
288 oldal
ISBN: 9635901437
"A marokkói front magyar hősi halottjai"
Nyírvidék, 1925. október 8.
Non, je ne regrette rien. Musique de la Légion étrangère. Décembre 2013
"Nem bántak meg semmit..:"
"Non, Je ne regrette rien"
A számot Charles Dumont és Michel Vaucaire írta 1956-ban.
Leghíresebb feldolgozását Edith Piaf énekelte fel 1960-ban.
"Non, rien de rien, non, je ne regrette rien
Ni le bien qu'on m'a fait, ni le mal
Tout ça m'est bien égal
Non, rien de rien, non, je ne regrette rien"
Magyarul:
"Nem, semmit se
Semmit se bánok
Se a jót, amit velem tettek
Se a rosszat, ugyanaz nekem..
Nem, semmit se
Semmit se bánok"
A Légió énekei közé 1961-ben került be, amikor az Algériában állomásozó francia erők tábornokai puccsot kíséreltek meg a Francia kormány és de Gaulle ellen.
A lázadókhoz csatlakoztak légiós egységek is, köztük az 1. REP (1. ejtőernyős ezred).
A puccs bukása után az ejtőernyősök elindultak vissza Alger városából laktanyájukba, Zéraldába, és közben énekelték a híressé vált dalt..
"Nem bántak meg semmit...."
A sok csatát és háborúkat (Indokína, Algéria) megjárt ezredet "dicstelen" magatartása miatt a puccs után feloszlatták, tisztjeiket bebörtönözték, légiósait büntető-egységekbe irányították..
Fort de Tazougart
Elfeledett helyőrség
Fort de Tazougart
Elfeledett helyőrség
Marokkó Meknès - Tafilalet körzetében fekszik a "Fort de Tazougart", amely a környék uralgó pontjáról a Tizi Tazougart szorost védi, a tengerszint feletti 1042 méteres magasságban.
Az erőd hátát a sivatag irányába két őrtorony biztosította, az északi és a déli torony.
Az egykori erődnek mára már csak a romjai vannak meg a festői szépségű, vadregényes tájon.
A területet többféle képen is nevezik: Tazzougert, Tazzouguert, Tazzougert, Tazzouguert. (A posztban a Tazougart formát használva)
A garnizon és a település nem messze fekszik Bou Denib helyőrségétől.
A Légió 1907-től 1956-ig a körzetben állomásozott.
Légiós tábor az erődnél az 1900-as évek elején
Az egykori erőd és környéke napjainkban