Szűrös Iván:

Légió mindhalálig (?)

A Szűrös könyv az alábbi könyvnek az újra-kiadása: 

Szatmáry Imre:

Megszöktem a légióból

Idézet:

„Nagyon összekuszálódtak a dolgok, már gyakorlatilag végképp kicsúszott a talaj a lábam alól, egyetlen "probléma” az életem. De én az az ember vagyok, aki leül és várja a semmit. Aktívan kell fellépni a sors kihívása ellen!
Miután mindent meghánytam-megvetettem és mivel európai vagyok, csak egyetlen lehetőséget látok magam számára. IDEGENLÉGIÓ."

Majdnem szó szerint megegyezik a fenti könyvel...

Szatmáry Imre:

Megszöktem a légióból

Idézet:

"Az ​Idegenlégió a modern zsoldostörténelemnek olyan „állócsillaga” amely másfél évszázados ragyogás, vagy inkább pislákolása elteltével sem hullott alá. Gyűjtőhelye a világ legkülönfélébb országaiból, nemzeteiből odavetődött illetve odamenekült kalandoroknak, lecsúszott egzisztenciáknak elcsapott katonáknak, keresett bűnözőknek – mindazoknak akiknek a pusztítás, a megfélemlítés kalandos szórakozás vagy egykedvűen végezhető munka.
Egy magyar egyetemista fiatalember kalandra vágyott, felkerekedett, és két évig a légiósok egyenruháját hordta, mígnem dezertált. Róla szól e könyv.

A filmszerűen pergő események sodrában többek között olvasható: "Olyan emberek mint mi, akik elhagyták hazájukat-később nevüket –, akiknek se szállásuk, se kenyerük, az Idegenlégió az ígéret földjének tűnt.
Aki megpróbálta, az tudja, hogy csínján kell bánni a mítoszokkal, olvasmányélményekkel. Az úgynevezett szupermanok nincsenek, és soha nem is voltak. Nem lehet, és nem is igaz, hogy minden légiós csupa izom, félelmetes kinézetű, marcona alak, aki kettétöri akár a vasrudat is, akiknek a hátán fát lehet vágni, vagy üvegszámra vedeli a piát, és számolatlanul „fogyasztja” a nőket…meg más efféle marhaságokat. Mindez legendának jó, de a valóság sokkal prózaibb…"

Van egy újra-kiadása a könyvnek:

Szűrös Iván: Légió mindhalálig (?) címmel.

A Nuutania börtönlázadás

leverése

Francia Polinézia, Tahiti, 1978

A Nuutania börtön (Centre pénitentiaire de Faa'a-Nuutania) Francia Polinézia legnagyobb ilyen jellegű intézménye.

A börtön Tahiti szigetének északi részén fekszik, nem messze a Tahiti Nemzetközi repülőtértől.

A mai napig működik.

1978. január 14.-én az 5. RMP légiósait vezényelték ki a börtönben kitört lázadás megfékezésére.

A lázadásban két fogvatartott halt meg.

Nem egy "megszokott" börtönlázadás volt, amely nem a fogvatartottak életkörülményei, vagy a börtönőrök kegyetlenkedései miatt tört ki.

A lázadók a francia fennhatóság, és a francia nukleáris kísérletek megszüntetését követelték.

Az önállóság megszerzése, a függetlenségi követelések egyre erőszakosabb formát öltöttek.

A börtönlázadás is ebbe a sorba illik bele.

A légiósok segítségével hamarosan helyreállt a rend...

A börtönlázadás előtt

A lázadás előtt a nemzeti közrend megzavarásának egyik "szabadságharcosa" Charlie Ching nevű "terrorista" volt.

Charlie és másik hat tahiti származású fiatal megalapította a "Te Taata Tahiti Tiama" - "Tahiti Szabadságáért" nevű szervezetet.

A "maréknyi lázadó" fegyverekkel és robbanószerrel harcolt a francia elnyomás ellen.

Tevékenységükhöz köthető a Papeete postahivatalba eljuttatott csőbomba, illetve Pierre d'Anglejan-Chatillon haditengerészeti kapitány 1977-ben történt meggyilkolása.

Cselekményeiket ők is a függetlenség elnyerésének égisze alatt követték el..

A kis csapat tagjait 5-től 20 évig terjedő kényszermunkára ítélte a bíróság.

1979-ben a bírósági ítéletet semmissé tették.

Charlie bilincsben

Az áldozat

Interjú Charlie Ching-el

A börtön napjainkban...

A börtön a Google Maps-on.

Igen, ez is Tahiti.....

Zsoldos Zoltán:

Idegeslégió

Idézet a könyvből:

"Egy ​társam az ebédlőben felemelte a tányérjáról a félbevágott citromot. – Figyelj jól! A kezem a légió, a citrom pedig a légiós. Elkezdte kezével a citromot préselni addig, míg az utolsó csepp is elhagyta a sárga héjat. Majd eldobta a maradékot. Ennél jobb példát nem lehet találni arra, hogy milyen hatással van az emberre a légió. Mindent kiprésel belőled, majd soha többé nem leszel az, aki voltál. Az életedből elvesz valamit. Vagy többet, vagy kevesebbet. Az is lehet, hogy mindenedet.

A légióról szóló könyvem kissé másként sikeredett, mint a többi hasonló témájú könyv. A mindennapokat akartam bemutatni, mert az tölti ki az ott élők életér a hét hét napján és a nap huszonnégy órájában. Az ördög a részletekben lakozik."

Fort de Tazougart

Elfeledett helyőrség

Marokkó Meknès - Tafilalet körzetében fekszik a "Fort de Tazougart", amely a környék uralgó pontjáról a Tizi Tazougart szorost védi, a tengerszint feletti 1042 méteres magasságban.

Az erőd hátát a sivatag irányába két őrtorony biztosította, az északi és a déli torony.

Az egykori erődnek mára már csak a romjai vannak meg a festői szépségű, vadregényes tájon.

A területet többféle képen is nevezik: Tazzougert, Tazzouguert, Tazzougert, Tazzouguert. (A posztban a Tazougart formát használva)

A garnizon és a település nem messze fekszik Bou Denib helyőrségétől.

A Légió 1907-től 1956-ig a körzetben állomásozott.

Légiós tábor az erődnél az 1900-as évek elején

Az egykori erőd és környéke napjainkban