A Francia Idegenlégió - Gyűjtői blog
Sous-casque radio char modéle 65
A francia 65 mintájú harckocsizó rádiós sisak
Sous-casque
radio char modéle 65
A francia 65 mintájú
harckocsizó rádiós sisak
A páncélos fegyvernem harckocsizóinak, és egyéb páncélos harcjárművek személyzetének kifejlesztett sisak, mely a "sopus-casque modéle 51 TTA Type 3" sisakot váltotta le.
A sisak műanyagból készült, súlya 450 g, rádióval 800 g (fülessel, mikrofonnal).
Színe "Vert armée", vagyis "hadseregzöld", belsejében "Riddel" hevederzet található (M1 sisak hevederzet).
A Guéneau-Geno EF-25 rádiórendszerrel és az ELNO rendszerrel kompatibilis a rádió fülhallgatójának sisakrögzítése, mely oldalankként két patentos nyomógombbal volt rögzíthető a sisakban.
A rádió vezetékelésének egy része a tarkóvédőben volt rögzíthető.
A sisakkal kompatibilis rádiós rendszer fülhallgatója, mikrofonja
A sisakot 1968-tól gyártották, még az évben rendszerbe került, az 1980-as évekig volt használatban.
Az exportra szánt sisakoknak jellemzően 4 szellőzőnyílása volt.
Modéle general
Használatban az 1. REC-nél, LT. Ivanoff (hadnagy), La Courtine, 1971.10. hó
1. REC, La Courtine, 1971. 10. hó, LT. Philippi, M/C Blenchschmidt, MDL Ehser, B/C Pohl
Saját darabom rádió nélkül.
1. REC, 1970-71-72
Casque TTA modéle 51 OTAN
A francia 51-es típusú NATO rohamsisak
Casque TTA modéle 51 OTAN
A francia 51-es típusú NATO rohamsisak
Franciaország NATO-ba való integrációja új felszerelési szabványok elfogadását jelentette, ezért a sisakok terén is lépést kellett tartania a francia haderőnek az új követelményekkel. A francia csapatok által használt korábbi francia típusok (Adrian, M45) és amerikai M1 sisakok leváltására tervezte a francia hadvezetés az amerikai minta alapján ezt a sisaktípust, az összes fegyvernemnek.
A sisak egy nem mágnesezhető mangán-acél ötvözetű, 1,2-1,3 mm vastagságú, 1100 g súlyú külső fém sisakharangból és egy műanyag, 350 g súlyú, amerikai M1 sisak rögzítőhevederzetével ellátott belső sisakból állt (összsúly 1450 g).
1951-től gyártották 1976-ig, 1952-től volt rendszerben az nagyrészben az 1980-as évekig, egyes Légierős egységeknél még az 1990-es évek elején is megtalálható volt.
Több gyártó is készítette.
Különböző gyártójelek a sisak belsejében
A sisak álcázására egyszerű hálót, sisakhuzatot vagy a "saláta" elnevezésű hálós-álcaleveles megoldást alkalmazták.
Sisak hálóval
Lézard mintás sisakhuzat
Egy méretben készült, a méret beállítást a belső műanyag sisak hevedereivel lehetett megoldani.
A belső sisak
Három (al)típusba sorolható a gyártás szerint: 1951-52, 1952-1958 és 1958-78.
Színe először "khaki liége" (" kekibarna"), majd "vert armee satiné" ("hadsereg zöld, matt") (illetve infravörös (IR) sugárzás ellen védett).
A Csendőrség (Gendarmerie) sisakjai "bleu nuit brillant" ("fényes éjkék") színben készültek.
Az 51-es típus al-változata a "Casque modéle 51 TAP (ejtőernyős)" sisak, mely főleg hevederzetében és állszíjában tér el a fenti sisak műanyag belső sisakjától. A külső fém sisakhéj ugyanaz, csak a belső más.
Sisak TAP állrögzítővel