A legifjabb "idegenek"

2. REG: a kezdetek

A legifjabb "idegenek"

2. REG: a kezdetek

1999. július 1.-én megalakult a Francia Idegenlégió legfiatalabb ezrede, a 2. Regiment Étranger de Génie, a 2. Idegen műszaki ezred.

Az 1984-es megalakulásától egészen 1999-ig a 6. REG volt az Idegenlégió egyetlen műszaki ezrede, amely "légiósként" mind az ókori légiók és a modern Légió műszaki képzettségű katonáinak hagyományait továbbvitte és éltette. Tagjaiban egyesültek a "harcosok" és az "építő" katonák legkiválóbb tulajdonságai.

Az 1990-es évek közepe óta született már több javaslat a Légió egy új műszaki ezredének a létrehozására a 6. REG mellé.

1997

1997. szeptember 11.-én a javaslat valósággá vált, a francia Hadügyminisztérium határozatban fektette le egy új műszaki ezred felállítását. A megvalósításhoz még sok idő és felkészülés kellett.

Először is ki kellett nevezni egy helyszínt, ahol a megalakítás valósággá válhatott.

Erre a feladatra az Albion-fennsíkon található Saint-Christol-nál az 1960-as évek óta létező, 200. számú légibázis (Base Aerienne 200) épületkomplexumot szemelték ki, amely 1998-ig a nukleáris ballisztikus rakétákkal felszerelt 1. Groupement de Missiles Stratégiques, (1. GMS) harccsoport laktanyája volt. A harccsoport feloszlatását Jacques Chirac kezdeményezte 1996-ban, ami 1998-ra valósult meg.

A helyszín készen állt.

Base Aérienne a 2. REG előtti időkből

1998

Fél évvel később megalakult a leendő ezred magja, amelyet egyszerűen csak műszaki századnak (Compagnie de Génie) neveztek el, és ezen a néven is léteztek még egy darabig.

1998. március 16.-án Aubagne-ban az 1. RE-n belül alakult meg a műszaki század Guillaume de Sercey hadnagy parancsnoksága alatt.

A 6. REG-ből áthelyezett tiszt mellé két nappal később érkezett még két altiszt és három légiós, így megalakulhatott a leendő 1. műszaki harci század parancsnoki törzse.

Két héttel később, szintén Aubagne-ban április 2.-án megalakult a leendő 1. század 1. szakasza, miután három további altiszt érkezett a törzshöz a 6. REG-ből és 14 frissen végzett újonc légiós a 4 hónapos alapképzésről.

A szakasz még aznap elindult Castelnaudary-ba, hogy csatlakozzon a 4. RE-hez.

De Sercey hadnagy és az 1. szakasz, 1998. áprilisa

Május 7.-én Castel-ban felállították a 2. szakaszt is.

A század légiósai közül többen első képzésként megszerezték VAB vezetői jogosítványukat.

De Sercey hadnagy és az 1. szakasz VAB képzés után, 1998. május

Júniusban a szakaszokat Caylus-ba küldték kiképzésre, ahol három hetes műszaki képzés alatt megszerezték a CT04-es certifikációjukat (műszaki harci).

Caylus, 1998. júniusa, műszaki képzés

A hónapban megtervezték az új műszaki század jelvényét is, amely a 4. RE századjelvényeit követve kék-fehér zománcozású, kör alakú, kék csillagos jelvény lett.

A csillagra a műszaki alakulatok hagyományos vértes-sisakos jelképe került, amelyen a Légió lángoló gránátja volt látható. (A megvalósításra még várni kellett, a század tagjai között csak december 2.-án kerültek az első darabok kiosztásra). Később, 1999. nyarán ez a jelvény lesz majd az új műszaki ezred 1. műszaki harci századának századjelvénye. De térjünk vissza 1998. nyarára.

1998. július 11.-én hivatalosan is a Compagnie de Génie du 4e RE (CG/4) nevet kapta meg a század, bár nem hivatalosan "saint-christol-i század"-nak is hívták.

Ekkorra már három műszaki harci szakasz és egy parancsnoki törzs alkotta a századot.

A század parancsnokságát júliustól a 6. REG-től átvezényelt Pierre Sarzaud százados látta el.

Pierre Sarzaud százados és a századzászló vivő altiszt (őrmester), 1998. július 11.

Szakaszparancsnokai Jean-Christophe Reussner, de Sercey, Christophe Bizien és Fabrice Prenveille hadnagyok voltak.

Pierre Sarzaud százados és a műszaki század, 1998. július 11.

1999. áprilisára a műszaki századot papíron 5 tiszt, 18 altiszt és 87 műszaki képzettségű légiós alkotta, mellettük további 5 altiszt és 19 légiós az adminisztrációval és logisztikai feladatokkal foglalkozott, így a műszaki harci század teljes létszáma 134 fő volt.

Júliusban megérkeztek az első hadmérnöki/műszaki harceszközök és járművek, amelyekkel az ismerkedés után elkezdődött a kiképzés is.

A következő hónapokban megfeszített tempóban folytak a különböző képzések:

napi kétszer sport, menet- és terepgyakorlatok, lőgyakorlatok és széles körű, járművezetői jogosítványokhoz szükséges tanfolyamok elvégzése (ezek elengedhetetlen képzések a különféle harceszközök/műszaki gépek kezeléséhez/vezetéséhez/üzemeltetéséhez).

1998. október végére, amely bővelkedett sok mindenben, a 6. REG műszaki századainak képzése mellet La Courtine-ban a Compagnie de Génie du 4e RE valamennyi tagja megszerezte a CT04-es certifikációt (műszaki harci).

Hidász gyakorlat, La Courtine, 1998. október

Októberben egy pár fős kis társaság, Mauras alezredes, Adjudant Lefrancois és Le Floch tizedes megérkezett a Saint-Christol laktanyába azzal a feladattal, hogy felállítsák és felkészítsék az új ezred "idegközpontját", a parancsnoki és logisztikai századot (CCL) az indulásra.

A megalakuló 2. REG első három légiósa látogatóban a légibázison. A légiósokat a bázis parancsnoka, Patrice Delcourt ezredes (kék egyenruha) fogadta. Jobb oldalon bajusszal Mauras alezredes.

A 2. REG előfutárai (kép középen) látogatóban a 6. REG tisztjeinél Laudunban.

Balról jobbra: Nebois alezredes, a különítmény parancsnoka. bajusszal Mauras alezredes, mellette Autran alezredes (fekete hajú), a leendő 2. REG második parancsnoka (2001-2003), kettejük mögött Ganascia alezredes, a 6. REG parancsnoka.

Maga a parancsnoki törzs ekkor még Aubagne-ban állomásozott az 1. RE alárendeltségében, a különítmény parancsnoka Nebois alezredes volt. Október 5.-én a parancsnoki törzs különítménye a leendő 2. REG előhírnökeként meglátogatta Laundunban a 6. REG-es műszaki kollégákat.

Októberben került sor az új ezred új ezredjelvényének megtervezésére is egy kisebb grafikus csapat és a Képi Blanc magazin munkatársainak hathatós segítségével.

Sarzaud százados, Lieutenant Reussner hadnagy és Gonzal főtörzs: kiképzés Raissac-ban, 1998. december

Raissac, 1998. december

December 4.-én a 6. REG-el együtt Laudun-ban ünnepelhette a 4. RE frissen kiképzett műszaki százada az első Szent Borbála napot, amely ünnep (többek közt) a katonai hadmérnökök egyik hagyományos ünnepe is.

Laudun, Szent Borbála nap, 1998. december 4.

1999

Februárban az eddigi képzések zárásaként a Compagnie de Génie du 4e RE sikeresen végrehajtotta a rájuk kiszabott kombinált műszaki-harci feladatokat a 4. RE, 6. REG és a leendő 2. REG magas beosztású tisztjei előtt, ezzel bizonyítva, hogy teljes mértékben és a lehető legprofesszionálisabb módon felkészültek a rájuk váró feladatokra.

A sikeres "záróvizsga" még nem a vége volt valaminek, hanem a kezdete. A kiképzés folytatódott.

A vizsga után a műszaki század tagjai a Pireneusokba és a Francia-Alpokba kerültek három hetes hegyi-képzésre, mely képzés alatt megszerezték például a BSM és BAM certifikációkat (katonai síző és hegymászó), mert a felállítandó új műszaki ezredet a hegyi-hadviselésre kiképzett szakcsapatokhoz/magasabb-egységhez osztották be.

A műszaki század hegyi kiképzésen, 1999. február

Március vége és április eleje között vasúti kocsik tucatjai érkeztek meg az albioni-fennsíkra, magukkal hozva az új ezred műszaki harci járműparkját (42 jármű, ebből 10 db VAB).

1999. áprilisára a 4. RE műszaki harci százada teljesítette feladatát. Sarzaud százados és 133 légiós társa készen állt az új ezred első, teljes értékű harci műszaki századává válni.

Ekkor a magasabb körökben egy érdekes döntés született.

1999. április 17-én a műszaki század elhagyta a 4. RE-t és egy négy hónapos misszióra repült Djibouti-ba a 13. DBLE-hez (így a század volt eddig az egyetlen !!! a 4. RE századai közül, amely külföldi misszióra mehetett. Ezt a lehetőséget egy 1998-ban elfogadott törvény tette lehetővé).

A 4. RE műszaki százada Djibouti-ban, 1999

A 2. REG 1. százada, 1999

Áprilisban, Franciaországban megalakították a 4. RE 2. műszaki századát is, amely később az ezred 2. századának magját adta. A századot frissen végzett légiósokkal töltötték fel és ugyanolyan intenzív képzést kaptak, mint elődeik az (immár) 1. műszaki századnál. Július közepéig Castelben maradtak a 4. RE kötelékében.

Júliusban a két szakasz erősségű 2. műszaki század tagjai Caylus-ba kerültek, ahol a 31 főnyi legénység megszerezte a CT04 certifikációt.

Egy altiszt és egy légiós a 2. századból kiképzésen Caylusban, 1999. június

Immár lassan célegyensebe került az új ezred.

1999. július 1., az ezred megalapítása.

Július 1.-én Saint-Christolban, az átnevezett légierős bázis immár hivatalosan is felvette a Quartier Maréchal Koenig nevet és megalakult a légió új ezrede, a 2. REG.

A parancsnokságot Pascal Nebois alezredes kapta meg.

Sublet tábornok (balra) bemutatja az ezred első parancsnokát, Nebois alezredest a megalapításnapin ünnepségen, 1999. július 1.

Az ezredet a specializált, a hegyvidéki hadviselésben jártas 27. BIM magasabb-egységhez osztották be, mint gépesített műszaki (harci) egység.

Az addig az az 1. RE alárendeltségében szolgáló parancsnoki különítményből létrejött az ezred parancsnoki százada Christian Barris százados vezetésével.

Július 20.-án megérkezett az ezredhez a 2. műszaki század Castelből, három nappal később a század parancsnokságát Stéphane Gac százados kapta meg.

Augusztus 29.-én az 1. műszaki század megérkezett Djibouti-ból és csatlakoztak az ezredhez Pierre Sarzaud százados vezetésével.

Szeptember 30.-án az ezred megkapta az ezredzászlót.