5° Régiment Étranger d'Infanterie története

I. rész

 

A gyarmat megszállásától, az ezred 1930-as megalakulástól 1946-ig

 

Az Idegenlégió az indokínai gyarmaton az ezred megalapításáig

1883-1930

 

Az első légiós 1883. november 8.-án érkezett meg az ázsiai gyarmatra.

1883-85 között 4 zászlóalj állomásozott Tonkinban, ahol szembe kerültek kínai lázadókkal és az őket támogató helyi erőkkel.

1885-től megkezdődött a gyarmat pacifikálása.

A légiósok a helyi infrastruktúra kiépítése mellett „kalózokra” vadásztak, letörték a lázongó helyiek tüntetéseit. Sok utat, épületet, hidat és katonai erődöt létesítettek 1907-ig, amikor a pacifikálást befejezettnek tekintette a francia kormány.

1907-1914 között folytatódott az infrastruktúra kiépítése a gyarmaton.

A világháború kitörése miatt a légiósok egy része a nyugati front lövészárkaiban harcolta végig a háborút. Gyarmati (vietnámi-tonkini) katonák is kerültek a nyugati frontra.

1916-ban csak egy századnyi légiós erő maradt Tonkinban.

1918-ban Tonkin tartomány Lang Son városánál több száz kínai lázadó támadta meg a légiós helyőrséget.

A támadást visszaverték.

A háború lezárása után ismét megkezdődött a gyarmati erők megerősítése.

1920-ban az 1. RE 4. zlj-a megérkezik Tonkinba. 1922-ben a 2. REI 4. zlj-a is megérkezik a gyarmatra. (1926-ban átnevezik 1. REI 9. zlj-ra) 1927-ben az 1. REI 7. zlj-.a is megérkezik (ez a 4. REI 4. zlj-a az átszervezés utáni új néven, megalakult Algériában, 1921-ben)

A zászlóaljak Batallions Formant Corps (BFC) név alatt működtek, vagyis adminisztratívan önálló, önfenntartó egységként tevékenykedtek a gyarmaton.

1930.augusztus 2.-án a gyarmaton tartózkodó egységekből létrehozzák a Demi-brigade de Légion Étrangère, (DBLE) nevű erőt a 4., 9. és 7. zászlóaljakból. Még ugyanebben a hónapban megérkezik az 1. REI 1. zlj-a, csatlakozik a DBLE-hez.

A már 4 zlj-ból álló DBLE-t 1930 szeptemberében átnevezik, létrejön a Légió új ezrede, az 5. gyalogezred (5. REI) Tonkinban.

 

A „tonkini ezred”

1930-39

 

Az új ezred parancsnokának Debas alezredest nevezték ki.

• 1. zászlóalj (ex-1. RE 4. zlj) Tong
• 2. zászlóalj (ex-1. REI 7. zlj / ex - 4. REI 4. zlj) Dap Cau
• 3. zászlóalj (ex - 1. REI 9. zlj / ex - 2. REI 4. zlj) Tuyen Quang
• 4. zászlóalj (ex - 1. REI 1. zlj) Vinh

Az ezred teljes felállítása egészen 1931 áprilisáig tartott. Hanoi-ban állomásoztak.

Tartalékos harci egységként működtek a gyarmaton. Csak továbbszolgáló légiósok lehettek a tagjai.

A gyarmat rendfenntartása, illetve úthálózatának kiépítése és a katonai létesítmények létrehozása volt a fő feladatuk.

Az ezredet 1932 szeptemberében átszervezték, a 3. zlj feloszlatták, a 4. zlj-at átnevezték 3. zlj-ra.

1939/40-ig több millió km utat építettek a dzsungelben és több közintézmény építésében vettek részt.

 

• 1. zászlóalj: Tong településen állomásoztak. 1936-ban a Bavi hegyen állomásoztak, 20 km-nyire a helyőrségtől. A zlj. 2. százada Tra Ninh-ben állomásozott, Laoszban.

 

• 2. zászlóalj: Dap Cau településen állomásoztak.

 

• 3. zászlóalj: Tuyen Quang településen állomásoztak. 1936-tól részt vettek a Tien Yen és a Laokay út közúti munkáiban.

 

• 4. zászlóalj: Az ezred és a zászlóalj megalakulása után nem sokkal a gyarmaton zavargások indultak, az északi Annam tartományban. A zavargások megfékezésére a nemrég alakult 4. zlj.-at odavezényelték, Nghé An és Hatinh körzetébe. A zászlóalj Vinh településen állomásozott, jelenlétükkel biztosították a körzet békés mindennapjait. A közel 1 évig rendfenntartó feladatokat ellátó 4. zászlóaljat hatékony tevékenységéért az Annam-i Sárkányrenddel tüntették ki. 1931. októberében a zászlóalj visszatért Tonkinba. 1932.szeptember 7.-én a zászlóaljat feloszlatták. Az egység maradékét a 3. zlj-ba osztják be, Tuyen Quang-ban.

 

A II. világháború alatt

1939-45

 

1939. szeptemberében kitört a II. világháború. Franciaország hadban állt.

Az 5. ezred a gyarmatokon a helyőrségek és a kaszárnyák megerősítési munkálataiba kezdett.

1940. nyarán Európában elesett Franciaország. 1940. szeptember 22.-én japán csapatok hatoltak be a gyarmatra.

A benyomuló japán csapatok fő célpontja Tonkin volt, közel a Kínai határhoz.

1940. szeptember 22-24 között a Lang Son-i csatában a francia csapatok megütköztek a japán megszállókkal.

A légiós zászlóaljaknak nagyok a veszteségei.

Szeptember 25.-én a franciák megállapodást kötöttek a japánokkal.

Később 40.000 japán katona állomásozott a gyarmaton. Kezdetben csak a kínai határhoz közeli északi területeket okkupálták.

 

 

Októberben helyi gerillák zaklatták folyamatos támadásaikkal a francia egységeket. Ők voltak a Viet Minh.

1940. októberétől Thaiföld annektálni akarta a határ menti területeket Laosz és Kokinkína körzetében, a francia erők felvonultak a határra, megfékezték a betörő thai egységeket.

1941. január 16.-án zajlott a legnagyobb csata a kétfél között Phum Préav-nál. A francia erőket Jean Belloc őrnagy vezette. A thai erők összehangolt támadást indítottak a francia erők ellen, bevetettek tankokat, páncélos járműveket és a légierőt is. A légiósok 3 ellenséges tankot megsemmisítettek. A csata 8 órán keresztül zajlott.

Elesett és megsebesült 33 légiós és elesett két tiszt, Chalvidan kapitány és De Cros Peronard hadnagy.

1941. január 31.-én írták alá a fegyverszünetet Franciaország és Thaiföld között.

1941. júliusától a japánok elfoglalták a déli területeket is, a teljes gyarmat az uralmuk alá került.

Az évben megérkeztek az utolsó pótlások az ezredhez, később a hadi helyzet miatt nem jött kiegészítés.

 

Az 5. ezred 1941 és 1945 között furcsa módon önálló és (a lehetőségekhez képest) nyugodt éveket töltött a háború végéig. Mivel a Vichy Franciaország német megszállás alatt volt, Németország és Japán szövetségesek voltak, ezért a japánok nem álltak hadban a francia egységekkel, a Légióval.

Messze volt Európa, messze volt az afrikai hadszíntér. A gyarmat el volt vágva.

Bár a Szövetségesek uralták később a Csendes-óceáni térséget, a légiósokkal nem foglalkozott senki.

 

 

A japán puccs

1945. március 9.-én vége szakadt a csendes éveknek.

A gyarmati japán erők az európai erők támadásától tartva a gyarmation állomásozó erők megsemmisítését tervezték, ezért puccsot hajtottak végre.

Az összes francia helyőrséget lerohanták, a francia tisztviselőket elüldözték, a gyarmat lényegében megszűnt. Létrejöttek új államok, a Vietnámi Birodalom, a Kambodzsai és Laoszi Királyságok.

Viet Tri-ben az 5. REI parancsnokságát is megtámadták a japánok, az ezred parancsnokát Jean Belloc alezredest bebörtönözték. Helyettese Laroire őrnagy a támadásban súlyosan sebesül, később belehalt a sebesülésbe (ő az egyik századot vezette a Phum Préav-i csatában, századosként).

Lang Son-bana DML alegységét is támadás éri, próbálják megvédeni a kaszárnyát. Duronsoy kapitány vezetésével a légiósok 18 órán keresztül ellenállnak a támadásoknak. Győz a japán túlerő. A támadást túlélő fegyvertelen légiósokat a japánok lemészárolják. Túlélő nincs.

Ha Giang-ban a büntető szakaszt is támadás éri. Adjudant-chef Sury vezetésével egész éjjelharcolnak a japánokkal. A megtámadott 87 légiósból 82 elesik. Az 5 fős sorsa ismeretlen.

Hanoi-ban a DML további egységeit is megtámadják (páncélos és motoros szakasz). Fenautrigues kapitányt, az alegység parancsnokát még a városban megölik a japánok. A DML légiósai a Hanoi Citadellát védik 15 órán keresztül. A páncélos szakaszt Roman adjutáns, a motoros szakaszt Lacroix-a-Grandpierre adjutáns vezeti. A támadásban 12 légiós elesik, 20 megsebesül.

Vinh településen Faussonne őrmester vezeti a 16 fős légelhárító-különítmény (DCA) védekező harcait. Az ellenállás megtörik, a japánok az egész szakaszt megsemmisítik.

A Bavi hegynél állomásozó 2. zlj 7. századát is megtámadják a japánok. Heves tűzharcok zajlanak. 30 légiós éli túl a támadást, a dzsungelbe menekülnek. Később visszatérnek és csatlakoznak a zlj-hoz.

Tien Kien-ben a parancsnoki század SHR szakaszát a támadók megsemmisítik. Elesik Herbert Muller főhadnagy szakaszparancsnok.

 

A támadásokat túlélő francia erők és az 5.REI 1. és 2. zlj-a Tong-ban gyülekezik, Alessandri tábornok vezényletével a túlélők hadoszlopa (kb 1500 fő) kínai területre próbál átmenekülni.

1945. március 10.-én sikeresen csatlakozik a hadoszlophoz a 3.zlj 150 légiósa is, akiket szintén megtámadtak a japánok. A 3. zlj 9. százada elkülönítve állomásozott, ők csak áprilisban csatlakoznak a főerőkhöz.

Március 11.-én Tong településen a japánok kivégzik az 5. REI nemrég kinevezett új parancsnokát, Marcelin alezredest. Az alezredes mellett további 2 tisztet és 25 légionáriust végeznek ki statáriális módon.

Az 5. REI-t eközben újraszervezték, a túlélő kb 850 ember alkotta az új ezredet.

Március 13.-án Alessandri tábornok hadoszlopa 2 részre válik, az első oszlopba integrálódik az 5. REI 1. és 2.zlj, a második oszlopba a 3. zlj sorolt be. Elkezdődik az út Kína irányába.

A „halálmenet”…

A francia erők előtt közel 800 km-nyi út állt a biztonságosnak gondolt kínai területekig. A dzsungelen keresztül, felszerelés, utánpótlás, élelem, minden nélkül. Eközben a sarkukban loholtak a japán csapatok. A trópusi betegségek és a japán erők folyamatos támadási megtizedelték a visszavonuló csapatot. 50 napos kínszenvedés után a francia katonák átérnek Kínába május 2.-án.

Az útnak nem volt még vége. További 450 km-nyi menetelés várt a túlélőkre, amíg elértek Tsao Pa-ba. A közel 1250 km-nyi „halálmenet” 93 napig tartott. Az út végén a névsor olvasásánál 580 légiós jelentkezett.

A légiósok nem adták könnyen magukat.

• 1. zászlóalj: 1940-ben az 1. zlj Hanoi és Lang Son között vett fel védelmi állást, ahol a gyarmatra betörni készülő japán erőkkel ütköztek meg. 1940. októberében a zászlóalj Kambodzsába települ (Kambodzsa akkor Indokína része volt), a thaiföldi erőkkel csaptak össze a kambodzsai határnál. 1945-ben a ismét a japánokkal kerülnek szembe. Az 1. zlj-at 1945. július 1.-én Tsao Pa-ban, Kínában feloszlatták, amikor létrehozták az 5. REI  menetzászlóalj (Battalion marche, BM) 1. századát.

 

• 2. zászlóalj: 1940-ben a Lang Son-i harcokban ők is részt vesznek. 1940 novemberétől egészen 1941. január 15.-ig a zászlóalj rendfenntartó feladatokat végzett Tonkin tartományban. Szintén Tsao Pa-ban oszlatják fel amikor létrehozták az 5. REI menetzászlóalj (Battalion marche, BM) 2. századát.

 

• 3. zászlóalj: Az ezred többi zlj-ával egyetemben Hanoi és Lang Son között vett fel védelmi állást, ahol a gyarmatra betörni készülő japán erőkkel ütköztek meg. Októberben helyreállították a rendet a gyarmaton, Kokinkína tartományban. A rendteremtés után csatlakoztak a határvédelmi erőkhöz, a thaiföldi erőkkel csaptak össze a kambodzsai határnál, illetve 1941. január 16-án Phum Préav-nál lezajlott ütközetben tanúsított helytállása miatt a zászlóaljat kitüntetik. 1945-ben a visszaszoruló kínai csapatok után ismét a japánokkal kerülnek szembe az 1. zlj-al együtt. Tsao Pa-ban oszlatják fel amikor létrehozták az 5. REI menetzászlóalj (Battalion marche, BM) 3. századát.

 

Détachement motorisé de la Légion Etrangere, DML

 

Az Idegenlégió gépesített különítményét (DML) 1940. május 1.-én hozták létre Thai Nguyen-ben.

A japánok elleni Lang Son körzetben zajló hadműveletek után az egység helyőrségi jelleggel Lang Son településen állomásozott.

Az egység két különítményből állt.

• egy motoros különítményből (egy szakasz oldalkocsis motorkerékpárokkal felszerelve, ezt később 4 motoros csoportra fejlesztették fel, egy szakasz Pantard Levassor páncélozott járművekkel - 4 db)

 

• egy páncélos különítményből (ami Renault harckocsikból és 4 hernyótalpas járművel ellátott szakaszokból állt.)

1945-ben az Idegenlégió gépesített különítménye (DML) a Tonkinban állomásozó motorizált egység részét képezte. A DML-en kívül a magasabb-egység részei volt még a Tongban állomásozó gépesített különítmény (DMT – a 9. R.I.C./regiment infanterie coloniale katonái alkották) és a Hanoiban állomásozó gépesített különítmény (DMH). A DMT és a DMH a gyarmati csapatok felügyelete alá tartozott.

A DML légiósai 1945. március 9.-én a hősiesen ellenállnak a japán támadásoknak. Lényegében az egység megsemmisült. 1945. július 1.-én az egységet feloszlatták.

 

1945. június 30.-án Kínában az 5. ezredet feloszlatták.

 

 

A II. világháború után, az átmeneti időszak

1945-46

 

Battalion marche, BM 5. REI

1945-1946

 

1945. július 1.-én Kínában, Jünnan tartományban, Tsao Pa településen a feloszlatott (századokba átszervezett) 5. gyalogezred zászlóaljaiból állították fel 5. REI menetzászlóalj (Battalion marche, BM) néven.

A három századból és a parancsnoki törzsből állt. 30 tiszt és 580 légiós alkotta az egységet, parancsnoknak Gaucher századost nevezték ki.

1945. szeptemberében véget ért a II. világháború.

Még ugyanebben a hónapban Ho Si Minh vezette vietnámi hazafiak bejelentették, hogy elszakadnak Franciaországtól és önálló nemzetet és országot alapítanak.

Elkezdődnek az első kisebb összecsapások a vietnámi és a francia erők között.

1945. december 1.-én felállítják a 4. századot. Később 6 harci századra erősítették meg az egységet.

1946. február 8.-tól a menetzászlóalj ismét Indokínába érkezik. Elkezdődik a terület ismételt visszafoglalása. A Légió távollétében a kínai erők foglalták el a tartományt, ezért sok kisebb ütközetben vesznek részt a menetzászlóalj légiósai. Mindeközben a Viet Minh is rajtaütésekkel zaklatja a felvonuló erőket.

Március 1-2 között az új menetzászlóalj átesik az új tűzkeresztségen. Tuan Giao körzetében, Tonkin tartományban összecsapnak a viet minh-el. 18 lázadó marad holtan a csatamezőn.

Áprilistól szeptemberig Laosz északi részén állomásoznak. 1946. június4.-én Xam Neua régióba érkeznek meg, ahol megtisztítják a körzetet a felkelőktől.

A légiósok megerősített járőröket indítottak a terület felügyeletre illetve megerősített ellenőrző posztokat és őrtornyokat építettek a körzetben.

Októberben átirányítják a BM-et Saigonba, ahova 23.-án érkeztek meg.

1946. november 1.-én Saigonban az egységet feloszlatják. A leszerelő légiósok nagy része elhagyja a Légiót, mert lejárt az 5 éves szerződésük. December és január között több részletben repartiálják a katonákat.

1947. január 16.-án megérkeznek a légióban maradt katonák Algériába, majd 20.-án Sidi bel Abbés-ba.